A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KULTÚRA<br />
99<br />
élõ irodalmat nyújtani a kollégáknak kölcsönzés vagy terjesztés formájában. Ha<br />
valakinek valamilyen kutatási területe volt, tudtam neki segíteni, vagy alapvetõ<br />
eligazítást adni. A tanítóképzõsöknek is tudtam segíteni helytörténeti vonatkozásban,<br />
a múzeum munkatársainak és az ásatást végzõ régészeknek is, bekerültem<br />
tehát egy szellemi mûhelybe. Miután a templomot helyreállították, felmerült<br />
az idegenforgalmi igény is az ásatások megtekintésére. <strong>Az</strong>t láttam, hogy az egyháznak<br />
abban a szerepében, amelyet a magyar mûvelõdéstörténetben betöltött a<br />
szerzetesrendjein, az iskoláin, a tudós püspökein, a papjain, a mûveltségi színvonalán,<br />
a társadalmi és kulturális tevékenységén keresztül, 1950 és 1975 között egy<br />
nagy szakadék támadt, és ezt a szakadékot át kellett hidalni. Láttam, hogy erre<br />
van igény. Amikor látogatókat vezettem – az érdeklõdéstõl függõen tíz percig<br />
vagy másfél óráig –, megfigyelhettem, hogy a diákok, egyetemisták, irodalmárok,<br />
történészek milyen mohón hallgatják a történeti, mûvészettörténeti dolgokat.<br />
Szóval, elõször létrejött az egyházmegyei fiókkönyvtár, abból egy önálló egyházmegyei<br />
gyûjtemény, a Sár<strong>os</strong>pataki Római Katolikus Egyházi Gyûjtemény, amit a<br />
Mûvelõdésügyi Minisztérium 1968-ban hivatal<strong>os</strong>an jóváhagyott, és a mai napig is<br />
ebben a keretben mûködik. […] Nagyon jelentõsnek tartottam a magam meg az<br />
egyházmegye számára is, hogy az egyházüldözõ kommunizmusban létrejöhetett<br />
egy terület – a kulturális hagyományok ápolása és megmentése –, ahol még a<br />
legmerevebb ateizmus is megegyezik az egyház célkitûzésével. Ez végig közös terület<br />
volt. Láttam egy olyan fix pontot, amelybõl ki lehet bontakozni, értékeket<br />
megmenteni, megõrizni és terjeszteni. És ez meg is valósult.<br />
KUCZKA PÉTER, 1988: Körbevittek a Képcsarnok üzleteiben. Hátravittek a raktárba. Teljesen<br />
olyan volt, mint egy dickensi vagy balzaci játék, hogy elöl a bolt gyönyörû,<br />
hátul sötét, patkányjárta, szúette valami. Hátravittek a raktárba, ahol iszonyat<strong>os</strong><br />
tömegû giccs volt. <strong>Az</strong> ismert változatok, hogy faluvége libákkal, szarvasbõgés az<br />
õszi erdõben. <strong>Az</strong>tán voltak ezek az alak<strong>os</strong> ábrázolások: rabbi imádkozik, papok,<br />
barátok a pincében poharaznak. Mindegyikbõl tömegével ugyanaz, vászonra festve.<br />
Ami azért volt meglepõ, mert a kulturális politika a hatvanas évek elején határozottan<br />
giccsellenes politikának mondta magát. Ugyanakkor ezek a giccsek<br />
százszámra készültek, festõk tömege gyártotta õket elõre megadott minták alapján.<br />
Ebbõl éltek a festõk, jó sokan, és ezeket százával adták el külföldre, ami teljesen<br />
suba alatt történt. A felszínen a Képcsarnok árulta a mûvészi alkotásokat,<br />
az élõ magyar mûvészek mûvészi alkotásait – festményben, grafikában, szoborban,<br />
mindenben –, a hátsó fertályon pedig árulták a giccseket külföldre. A képmutatásnak<br />
egy érdekes in flagranti állapota volt ez, amin teljesen meglepõdtem.<br />
Elkezdtem kérdezõsködni. Ez volt egyébként az elsõ és utolsó eset, hogy engem<br />
ebbe a giccsraktárba beengedtek. Fel voltam háborodva. Még illúzióim voltak,
Change language