A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
76 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE<br />
vetést, minden további munkát pedig elvégzett a részesmûvelõ. A téesz nem<br />
törõdött vele, hogy ki mûveli azt a három holdat, a téesztag a feleségével, gyerekével,<br />
sógorával vagy komájával, tény az, hogy megtörtént a gyomtalanítás,<br />
megtörtént a betakarítás, és a részesmûvelõ megkapta a részét. Tehát érdekelt<br />
volt abban, hogy jó munkát végezzen, hiszen részért dolgozott, a rész attól függött,<br />
hogy milyen volt a termés, a termés pedig függött attól, hogy milyen jó<br />
munkát végzett. […]<br />
A következõ újdonság a háztáji és a háztáji állatállomány. A sztálini modell szerint<br />
korlátozott volt a háztáji gazdaságban tartható állatállomány. Egy tehén a<br />
szaporulatával, amelybõl csak egyet tarthatott meg, egy anyakoca a szaporulatával,<br />
amelybõl csak egyet tarthatott meg, öt juh vagy kecske és korlátlan mértékû<br />
baromfi. Elõször ideiglenes intézkedés történt, hogy a háztáji gazdálkodásban<br />
nem korlátozzák a tartható állatállomány létszámát, késõbb a szövetkezeti törvény<br />
már errõl nem is tesz említést, pont<strong>os</strong>abban nem tudom, tény az, hogy korlátlan<br />
mennyiségû állatot lehetett tartani.<br />
BECK TIBOR, 1993: A málna, az eper, a pir<strong>os</strong> ribizli, fekete ribizli a hatvanas évek közepén<br />
nagyon menõ gyümölcsök voltak. Akkor állami segítséggel telepíthettünk<br />
gyümölcsösöket. Építettünk gazdasági épületeket is, saját kivitelben, ügyeskedve.<br />
Ki is hoztunk a dotációból. A fõkönyvelõ csak csodálkozott, hogy milliók jelennek<br />
meg a számlán. Ha én mondjuk, száz forintért építettem vagy ültettem<br />
valamit, akkor annak a hetven százalékát adta az állam. Saját építõbrigádot szerveztünk,<br />
nem az állami építõiparral dolgoztattunk. <strong>Az</strong> állami dotációból minden<br />
téeszpénz nélkül meg tudtunk valósítani különféle beruházásokat, amik aztán<br />
jól profitáltak. Akkor a bogyós gyümölcsöknél állami monopólium volt, de nekem<br />
volt kapcsolatom a Dunakeszi Konzervgyárral, a fõmérnök a barátom volt,<br />
és kihagytam a közvetítõ kereskedelmet, tehát direktben szállítottam a konzervgyárba.<br />
Akkor ez még nagy szó volt. <strong>Az</strong>t hiszem, MÉK-nek hívták a termékfelvásárlót,<br />
és emlékszem, hogy a hivatal<strong>os</strong> monopolszerveknek nagy volt a fölháborodása.<br />
Behívattak a járási pártbizottságra, hogy hogyan képzelem. Elmondtam.<br />
Úgy, hogy én eladom és beszállítom a konzervgyárba, nem kell, hogy tõlem a<br />
MÉK szállítsa be, és eltegye a hasznot. <strong>Az</strong>tán persze jött a konzervgyár, és úgy<br />
minõsítette a gyümölcsöt, ahogy akarta. <strong>Az</strong>t a málnát már nem vihettem vissza,<br />
mert akkor már folyt volna, meg hova a fenébe tettem volna. Sok ment exportra<br />
is a bogyósokból, ebbõl voltak nagy bevételeink. […]<br />
Utána pedig egyik kiötlõje voltam a Szobi Szörpüzemnek. Mondtam, hogy csináljunk<br />
egy kis szörpüzemet, s amit nem tudunk eladni a nyers gyümölcsbõl, ott<br />
dolgozzuk fel. <strong>Az</strong> ötletet tett is követte, és heten megalakítottuk a Szobi Szörpüzemet.<br />
Akkor azt mondtuk a konzervgyárnak például, hogy öt forint az eper,
Change language