A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
144 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE<br />
mindenki velünk van. És ez a velünk, ez nem föltétlenül az MSZMP-t jelenti. Hanem<br />
azt jelenti, hogy a társadalom megbékélt, hogy a társadalom elfogadta a<br />
konszolidációt és azt, hogy itt berendezkedett egy a korábbinál liberálisabbnak<br />
bizonyuló diktatórikus rendszer. És az lesz ezentúl a mi életünk kerete. <strong>Magyar</strong>ország<br />
jövõje ebben a keretben kell hogy alakuljon. Ezt mint véglegeset, geopolitikailag<br />
meghatározottat és megváltoztathatatlant tekintettük. És mindnyájan,<br />
függetlenül attól, hogy honnan jöttünk, milyen elõzményeink voltak, bizalommal<br />
fordultunk egymáshoz. Hát gondolja meg, hogy olyan, ma ellentétesnek látszó<br />
figurák dolgoztak ott együtt, mint Fekete Gyula vagy Garai Gábor. […]<br />
Tehát sok mindenkitõl kértünk és kaptunk kéziratokat. Mi volt az a pont, amelyet<br />
nem akartunk átlépni, mint afféle cenzorok? <strong>Az</strong> Élet és Irodalom-esteken az<br />
volt a kérdések egyike, hogy van-e, és mekkora önöknél a szerkesztési szabadság,<br />
és hát végül is ki irányítja voltaképpen ezt a lapot, és hogyan dolgoznak önök<br />
mint cenzorok. Akkor mi mindig azt válaszoltuk, õszinte meggyõzõdéssel, mert<br />
ez csakugyan megfelelt az igazságnak, hogy természetes, hogy vannak határai a<br />
mi közléspolitikánknak. Ezek a határok egyrészt az alkotmányban fogalmazódnak<br />
meg. <strong>Az</strong> alkotmány tiltja <strong>Magyar</strong>országon a faji, vallási elõítéletek publikálását,<br />
hogy finoman fogalmazzak. Hát voltaképpen tiltja az uszítást. Márm<strong>os</strong>t<br />
ezt a határt, követelményt vagy elõírást volt a legkönnyebb betartanunk, hiszen<br />
ki a csuda jelentkezett volna nálunk azzal, hogy m<strong>os</strong>t uszítani fog. Ezt tehát könynyû<br />
volt betartani. <strong>Az</strong> öncenzúra mûködött az Élet és Irodalom szerkesztõségében<br />
is. És ha nagyon szigorú vagyok magunkhoz, akkor azt kell m<strong>os</strong>t mondanom,<br />
hogy abban különböztünk mégis az összes többi laptól, ahol szintén öncenzúra<br />
mûködött, hogy mi az öncenzúra határait tágasabbnak képzeltük és tágasabbként<br />
fogtuk föl, mint a lapok többségénél. Hogy belõlünk a szervilis öncenzúrázási<br />
hajlam hiányzott. Hogy az önbizt<strong>os</strong>ítás túlbizt<strong>os</strong>ítás<strong>os</strong> változatait nem szerettük.<br />
Hogy örültünk a vélemények viszonylag<strong>os</strong> szuverenitásának. És úgy gondoltuk,<br />
hogy noha ezzel folyton<strong>os</strong> konfliktushelyzetbe kerülünk a hatalommal,<br />
ezt a konfliktust föl kell vállalnunk. Mi tehát azzal ámítottuk magunkat, hogy<br />
azért mûködtetjük az öncenzúrát, hogy azt a viszonylag<strong>os</strong> szabadságot mûködtetni<br />
tudjuk belülrõl. Hogy tehát ne kockáztassuk vakmerõsködésekkel, hõsködésekkel<br />
és fejjel a falnak rohanásokkal a lap egész létét. […]<br />
Rengeteg múlott azon, hogy a fõszerkesztõben mekkora a kurázsi. Nemes György<br />
egyebek között azért vált olyan emlékezetes fõszerkesztõjévé az Élet és Irodalomnak,<br />
mert benne ez a kurázsi elég nagy volt. Ez a kurázsi volt akkora, hogy<br />
mindig vállalta a közvetlen vitát azokkal a hatalmasságokkal, akik fejcsóválva<br />
vagy dörgõ kiáltozásokkal, telefonokkal vagy a fõszerkesztõi kiátkozásokon szinte<br />
hétrõl hétre kifogásoltak valamit az Élet és Irodalomban. Márm<strong>os</strong>t nyilvánvaló,