A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
162 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE<br />
Elkezdõdött egy nagyon érdekes beszélgetés, szinte kihallgatás, aminek a lényege<br />
az volt, hogy mit csináltam, amióta kijöttem, hogy tetszik a kinti élet, hol dolgozom<br />
satöbbi. Én közben mondtam, hogy balhé lesz a munkahelyemen, ha nem<br />
megyek be. Õk mondták, hogy nem lesz semmi probléma, emiatt én ne aggódjak,<br />
ne is törõdjek vele, beszélgessünk tovább. Hát beszélgettünk. <strong>Az</strong>t mondták<br />
– hát én eléggé izgága életet folytattam […] –, hogy nagyon erõsen gondolkoztak<br />
azon, amikor a refemet feloldották, hogy visszaengedjenek-e Pestre. De aztán<br />
úgy határoztak, hogy visszaengednek. Viszont nem tetszik nekik a visszakerülésemet<br />
követõ idõszak, mert én összevissza ugráltam. <strong>Az</strong>tán tényeket kezdtek felsorolni,<br />
hogy kivel, hogyan, miképpen tartottam a kapcsolatot. […] Ez a beszélgetés,<br />
amit itt m<strong>os</strong>t besûrítünk nagyon rövid idõbe, elkezdõdött körülbelül reggel<br />
nyolc órakor és este körülbelül fél nyolckor maradt abba. Megállás nélkül. Ez a<br />
három tag felváltva foglalkozott velem. Közben volt egy ebédszünet, amikor nekem<br />
tányéron – de közben is ment a gyúrás – kihoztak egy nagyszerû fogást; levest<br />
meg fõzelékfélét meg húst meg süteményeket, még gyümölcs is volt. […]<br />
A beszélgetéseknek volt egy olyan periódusa is, amikor a hátrányaimat sorolták<br />
fel, tehát az összevissza mozgásaimat és a kapcsolataimat. Utána mondták, vannak<br />
nekem elõnyeim is. […] Hogy a munkámat elvégzem rendesen, a feleségem<br />
párttag, hogy családom van, ez mind pozitívum a részemre. De hát ennél én sokkal<br />
többre vagyok képes, sokkal többet tudnék csinálni – mondták. Tulajdonképpen<br />
itt kezdõdött az igazi egyengetésem. Kérdeztem, hogy mit tudnék én sokkal<br />
többet csinálni, én igyekszem a munkámat rendesen elvégezni, én a munkámmal<br />
produkálok. Családom van, kötelezettségeim vannak, igyekszem beilleszkedni a<br />
társadalomba. Ismételték, hogy ennél én sokkal többet tudnék tenni, és ezt el is<br />
várják tõlem. Ugyanakkor kezdték fölsorolni, hogy õk mindent tudnak rólam, és<br />
minden lépésemrõl tudnak. […] Na, a végén kibökték, hogy mire lennék többre<br />
képes. Arra lennék többre képes, hogy dolgozzak nekik. A gyúrás folytatódott.<br />
Akkor már úgy dél felé közeledtünk. Ezek másfél-két óránként váltogatták egymást.<br />
Közben az egyik el is ment, mire rákerült a sor, vissza is jött. Tehát, amikor<br />
elhangzott, hogy dolgozzak nekik, én a leghatározottabban tiltakoztam, hogy<br />
én maximálisan nekik dolgozom, a munkámon keresztül produkálok, igyekszem<br />
többszörösen jó munkát végezni satöbbi, satöbbi. Mondták, ez nem elég. <strong>Az</strong>tán<br />
az <strong>os</strong>ztálymivoltomról kezdtek beszélni, hogy végsõ soron hát melós szülõk<br />
gyermeke vagyok, az apám megfordul a sírjában, hogy én az ellenforradalomban<br />
vettem részt satöbbi, satöbbi. És hogy pont<strong>os</strong>an ilyen barátokat vallok magaménak,<br />
mint többek között… Nem akarom részletezni sokáig. Így mentünk estig,<br />
míg a végén… Ja! Olyan kifejezések is elhangzottak nagyon erõsen, ha a gyerekeimet<br />
akarom még látni, akkor hajoljak a jó szóra. Ebbõl nekem csak hasznom