A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
158 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE<br />
volna, hogy akkor a továbbiakban nem lenne semmi különösebb gond, valami<br />
normális munkakört is lehet találni, a pártba is beléphetek, ha kívánok. Szóval,<br />
hogy konszolidálódhatnak a viszonyaim. Persze nem vontam vissza, mert nagyjából<br />
akkor is úgy láttam a dolgokat. Korábban is idõnkint beidéztek, és rá akartak<br />
beszélni – amilyen naiv voltam, nem is kapcsoltam rögtön –, hogy meséljek<br />
a barátaimról. De ez azzal volt kapcsolatban, hogy a hatvanas években kétszer is<br />
kértem, hogy befejezhessem az egyetemet.<br />
PÁKH TIBOR, 1998: <strong>Az</strong> enyém speciális eset volt. Voltak a megfigyelõben politikai dolog<br />
miatt zárt intézeti kényszergyógykezelésre ítéltek, de olyan valaki, aki börtönös<br />
volt, és ott tartották éveken keresztül, olyan nem volt. Ez egy teljesen<br />
egyedi eset volt. Meg kell mondjam, nagyon szomorúan tapasztaltam egy igen<br />
fura jelenséget a szabadulásom után. Tudniillik kaptam egy levelezõlapot egy angol<br />
úrtól, aki gratulált ahhoz, hogy kiszabadultam, és írta, hogy ha kíváncsi vagyok,<br />
hogy õk mi mindent tettek az én ügyemben, akkor készséggel tájékoztatnak.<br />
N<strong>os</strong>, hát én természetesen örültem volna, de úgy látszik, nem jutott el hozzájuk<br />
az én válaszlevelem. Egy idõ után mégiscsak eljutott hozzájuk, úgyhogy<br />
akkor tájékoztattak, hogy az õ csoportjuk – ez az Amnesty International nevû<br />
intézménynek egy csoportja – három lelkiismereti foglyot adoptált. <strong>Az</strong> egyik<br />
börtönbéli szolgálatmegtagadó volt Spanyolországban, Franco uralma idején, a<br />
másik egy dél-afrikai néger, az apartheid ellen harcoló néger volt, a harmadik pedig<br />
a Kádár-rendszerben fogva tartott jómagam. <strong>Az</strong> Amnesty International nagyon<br />
meg volt sértõdve rám, ahogy írta nekem az angol úr. Levelezést, személyi<br />
kapcsolatokat tartottak fönn, meglátogatták a – horribile dictu – Franco-börtönben<br />
ülõ szolgálatmegtagadót, a dél-afrikai apartheidest, ehhez képest én, aki az<br />
általuk liberálisnak tartott Kádár-rendszer börtönében voltam, még csak nem is<br />
válaszoltam nekik arra a sok száz levelükre, amit nekem küldtek a börtönbe. Meg<br />
kell vallanom, hogy én azt se tudtam, hogy a világon van az Amnesty International.<br />
És amikor errõl értesültem, egyáltalán, hogy egy ilyen szervezet mûködik,<br />
és az én szabadulásomért ilyen nagy erõfeszítéseket tett, akkor próbáltam megtudni,<br />
mi az az Amnesty International. A végén a parlamenti könyvtárban találtam<br />
egy International Who is Whot, ahol megtaláltam, hogy létezik egy ilyen<br />
szervezet, amely adoptál politikai foglyokat. Úgyhogy ebbõl meg lehet állapítani,<br />
hogy a m<strong>os</strong>zkvai leninizmus uralma alatt tartott országok képmutató, félrevezetõ<br />
módszerei mennyivel hatás<strong>os</strong>abbak minden más diktatúráénál. Mert végül is,<br />
hogyha Angliában azt gondolták, hogy egy jogász, aki nekik kollégájuk, még csak<br />
válaszra se méltatja õket, akkor ezek nyilván azt gondolták ugye, hogy én megkaptam<br />
azt a sok száz levelet, amirõl itt szó volt. […] Hát, bármennyire is próbálnak<br />
mindent elfojtani és eltitkolni, azért ezek a hírek elõbb-utóbb elterjednek.
Change language