A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ORSZÁGIMÁZS<br />
45<br />
PAP JÁNOS, 1987: <strong>Az</strong>tán voltak új dolgok, például az idegenforgalom. <strong>Az</strong>elõtt <strong>Magyar</strong>országról<br />
kiutazni meg ide beutazni igencsak vékonyan lehetett. Kezdtük kinyitni<br />
a kapukat abból az elvi megfontolásból, hogy az idegenforgalom egy szocialista<br />
ország számára nem lehet hátrány<strong>os</strong>. Erõsen meg kellett változtatnunk az ellenségrõl<br />
alkotott képet, abban az értelemben, hogy aki ide bejön, nem mind ellenség,<br />
nem mindenki arra kíváncsi, hogy nekünk milyen titkaink vannak. Másrészt,<br />
aki kimegy külföldre, az nem mind árulja el a hazáját, és nem mindenki<br />
akar disszidálni. Aki disszidálni akart, az úgyis elment <strong>1956</strong> végén, 1957 elején.<br />
Könnyítettünk a vízumlehetõségeken a beutazóknak, és rendszeresítettük a magyar<br />
állampolgárok kiutazását. Akkor még az ablak<strong>os</strong> rendszerrel, ilyen meg<br />
olyan kiutazási ablakot engedélyeztünk. A <strong>Magyar</strong> Nemzeti Bank és a pénzügyi<br />
szervek megteremtették a valutaellátási lehetõségeket. A legnagyobb megdöbbenésünkre<br />
alig disszidáltak a kiutazók közül. A beutazók száma ugrásszerûen<br />
megnõtt, 1962-ben talán hatvanezer ember utazott be turisztikai célból az országba.<br />
Ez akkor már nagy szám volt.<br />
PÁKH TIBOR, 1998: 1963-ban elengedték, mondjuk, a politikai foglyoknak nem egészen<br />
kétharmadát. Nem igazi szabadon bocsátás volt, mert három éven belül, ha bármit<br />
elkövetnek, visszahozták volna õket, és visszakapták volna az egész idejüket.<br />
De ettõl függetlenül is vagy két-három tucatnyi fogolytársamat visszahozták.<br />
[…] Sokan ott is maradtak az ismerõseim közül, és hát nagy volt a fölzúdulás.<br />
Ennek a részleges amnesztiának, amit õk teljes amnesztiaként pertraktáltak, az<br />
alapja az volt, ugye, hogy M<strong>os</strong>zkvának roppant kellemetlen volt, hogy minden<br />
évben elõvették az ENSZ-ben a magyar ügyet. Ez a magyar ügy tartotta életben<br />
a magyar nemzet átlagát, mert hisz a magyar nemzet átlaga mindvégig abban reménykedett,<br />
hogy az ENSZ elõbb-utóbb beavatkozik. Nagyon elmarasztaltuk annak<br />
idején Hammarskjöldöt, hogy nem látogatott el <strong>Magyar</strong>országra. N<strong>os</strong>, hát az<br />
ENSZ-ben végül is – úgy látszik – megegyeztek, hogy leveszik a magyar ügyet<br />
az ENSZ napirendjérõl, hogyha ezt az eredetileg normálisnak tervezett amnesztiát<br />
végrehajtják. De hát ez lett belõle. És ennek a megegyezésnek a folytán az<br />
ENSZ akkori fõtitkára, U Thant el is jött <strong>Magyar</strong>országra. Kádár Ján<strong>os</strong>sal együtt<br />
ellátogattak Csepelre, és ott Kádár Ján<strong>os</strong> elõadást tartott, amelyben azt mondta,<br />
hogy jelenleg politikai bûncselekményért senkit se tartanak börtönben. Kádár letagadott<br />
bennünket.<br />
GAÁL ISTVÁN, 2003: Kivittem a Sodrásbant 1964 elején Párizsba. Henri Langlois hívott<br />
meg, aki a párizsi Cinémathèque megteremtõje és haláláig fõtitkára volt. Több<br />
Balázs Béla stúdiós filmet is kivittem. Langlois ezt a mi érdekünkben szervezte,<br />
hogy a magyar nouvelle vague reprezentánsai bemutatkozzanak, holott mi természetesen<br />
nem voltunk olyan értelemben „újhullám<strong>os</strong>ok”, mint a francia nouvelle
Change language