lineament a latin itatis regni hungarle mediae et

Beneliclum naturae Bene-patrocinium Bersalium
hivatalok, melyekkel kulsd egyhdzkor-
'mdnyhatalom nem jar. Kon. Egyh. 153.
Beneiicium naturae, ben. a natura
datum ; termeszet adomdnya. Torvt. Msz.
Beneficium non curatum vel
simplex, (Du C.) cui non est adnexa ani-
marum cura ; melyekkel tulajdonkepi lelkeszet
nincsen osszekotve pi. kanonoksag. Kon.
Egyh. 153. Szaz. XVIII. 11.
Beneficium ordinis; sortartdsi
kedvezes. Torvt. Msz. Georch. H. T. II. 227.
a ferj felesegeert es viszont az asszony ferjeert:
illyen esetben illeti ugyan az asszonyt a
sortartds (beneficium ordinis): azaz nem
tartozik addig fizetni, mig az ura vagyonabol
kitelik.
Beneficium patronatum vel iuris
patronatus, (Du C.) quod patronus
prsesentat; kegyuri javadalom. Kon. Egyh.
153. Beneficium perpetuum, in perpetuum
concessum, quod nee adimi nee abalienari
potest; melytol ajavadalmas torvenyes
ok nelkiil meg nem foszthato s melyektol
az tetszese szerint vissza sem
lephet (orokos javadalom). Kon. Egyh. 154.
Beneficium prorogationis,gratise
Jocus, qua3 prorogatione litis conceditur ; perhalasztds
jotetemenye. Torvt. Msz.
Beneficium regale, ususfructus regales;
kirdlyi haszonvetel, javadalom.
Torvt. Msz. Kass. P. P. I. 277. quod ab Arendatoribus
regalium beneftciorum iudaicis
nimiopere premantur.
Beneficium regulare, in usum monachorum
institutum; melyek szerzetesek
szdmdra alapitvdk. Kon. Egyh. 153.
Beneficium reservatum, quorum
conferendorum jus tantum pontiflci autmetropolitae
eonvenit; a pdpdnak vagy metropolitdknak
fentartott oly javadalmak,
melyeknek betoltesere a puspoknek
semmi vagy csak kijelolesi joga van.
Kon. Egyh. 153.
Beneficium sseculare, quod sacerdotibus
laicis tribuitur; melyek vildgi papok
szdmdra alapitvdk. Kon. Egyh. 153.
Beneficium speciale, ben. proprie
concessum ; kulonos jotetemeny v. igaz.
Torvt. Msz.
Beneficium territoriale, ususfruclus
domini; foldteruletbeli jotetemeny
uradalmi v. foldesuri haszonvetel. Torvt.
Msz.
Beneficium unius calami, auxilium
unius scribe. Jogt. Eml. T. II. 1. p. 424-:
ob molem plurium negotiorum beneficio unius
calami . . . protocollationis opus decurrere
deberet.
Benegratus, 3. pergratus; igen ked-
ves. Szaz. XIII. 695. nostram benegratam
executurus voluntatem. Verancs. V. 111.
Benelinguatus, i, eloquens, facundus;
ekes beszedii es nyelvii. Gyon. 2984.
Benememoratus, ad normam: benemeritus
; kedvesen emlitett. Art. Diset. Pos.
46. Benememorata sua Maiestate Sacratissima
clementer annuente.
Benemeritus, Fore. t. I. Benemerens
et bene merens partic. verbi benemereor, quod
raro admodum coniunctum scribitur, si hoc
excipias, adiectivorum more usurpatur. Eiusdem
originis est benemeritus, quod in Inscr.
ap. Grut. 1056. 1. scribitur benemeretus;
erdemes, erdemteljes. Isthv. XII. 191. (DuC.) gubernator infantium, pauperum et
Torvt. Msz.
orphanorum ; kisdedeket ovo. Nagy Hier.
Bene-patrocinium, rectum, bonum Bephotrophica, quas custodit brepho-
auxilium; helyes pdrtfogds. Verancs. II. trophium; drvanevelo n6, dpolo. Gyon.
287. quod si bene patrocinatur et scite cau- 2998.
sam tractare noverit, tune etiam post obitum Berbex, (Du C. berbix) vervex; uru,
suis liberis adhaBrebunt parentes ob bene- berbecs. Cod. Dip. Arp. Cont. VI. 84. et duos
patrocinium patris defuncti, idem ab eodem optimos berbecos trium annorum et duos
expectantes, ut qualis parens, talis et filius agnos perfectissimos et duas galletas de bono
existat.
vino.
Beneplacere, placere (Du C. Cathol); Beregrinus, 3., peregrinus; idegen.
jol tetszeni. Gyon. 2985.
Rak. On. 150.
Beneplacitum, i, (Du C.) venia, con- Berengariani, Sacramentarii quod
sensus, favor; beleegyezes. Tor. Tar. 1890. vide. Lampe. Hist. Eccl. p. 50: Nee potest
p. 427. Marc. Chr. II. 19.
ostendi ex historia Ungarica, quod inde a tem-
Beneplacitus, 3. benevolus; joakaro. poribus Geysffi et S. Stephani, Fides Chri-
Soos Mon. beneplacita voluntas.
stiana impiis dogmatibus vel Arianis ... vel
Benequidem, adv. compos, ex bene et Sacramentariis senBerengarianis... fuerit...
quidem semper una-voce scriptum, nonnun- adulterata.
quam interiectionum more adhibitum; jol Beretta, biretum, birretum, tiara; negy-
van, legyen, hagyjdn (ugyan). In cod. Zi. szdgu suveg. Text. v. s. Repraesentatitius.
vol. III. p. 21., 524., 525. Pag. 21 si Bergam, Perkan, Berkan, species panni;
veniret ad premissam possessionariam expe- teveszorszovet, perkdl, felpatyolat. Gamedicionem
et de predictis Judicys quindecim lot. Szaz. VI. 368. emi 4. petias de bergam
marcarum sibi et parti aduerse satisfaceret de rubeo panno.
benequidem, alioquin in ipsa causa finem Bergatus, 3., (RaCki: fors berbecina i.
faceret prout requireret ordo Juris.
e. ex pelle berbecina. Berbix, berbis aries,
Beneventare, ital. benvenuto, qua voce ovis, inde bergarius ... Cf. DuC.) ego opinor:
venientem salutare solent; udvozolni, fo- virgatus ut infra striatus. Ra6. Mou. SI. XII.
gadni, Arch. Rak. V11I. 189. beneventalni. 181. ad fin. ssec. XI. duo planete : una ber-
Jokai Mire Megv. I. 78.
gata . . . alia purpura.
Beneventatio, salutatio; ildvozles. Bergha, 33, mons; hegy. Ger. Berg. Sup.
EOT. Mem. 259.
An. Sc. I. 126 an. 1273 : in minimo Bergha
Beneventationis poculum, pocu- est meta terrea.
lum hospitale ; dldomds, bardtsdg pohara. Bergmesterius, a germ. Bergmeister,
Kass. Ench. II. 15. Beneventationis pocu- rei metallicse prsefectus; bdnydszmester.
lum vulgo Willkums-Trunk compellatum, Jogt. Eml. T. II. p. 407.
tamquam abusus relate ad Opiflcum Sodales Berillus, (Du C.) speculum cristallynum;
tollatur. Norm. Ordin. 1781. 5. July. tukdruveg. Fjp. Szam. p. 93. an 1397 : ad
Benevola fassio, voluntaria fassio; faciendum . . . berillum ad pixidem corporis
szabad vallds, onkentes vallds. Torvt. Christi.
Msz. Berlina, se, (Du C.) palus ignominiosus;
Benevolisare et Beiievolizare, bitofa}pellenger. It. berlina. Ljub. Mon. SI.
quaerere, quaestionem habere de aliqua re, IV. 37. an. 1361 : positus ad berlinam.
inquirere; faggatni, vallatni. Jokai Mire Berlingagium, (DuC.) Feria quinta
Megv. IV. 49. hadd benevolizdlja azt is s az- ante diem cinerum Italis berlingaccio; kotan
vigye el mellekletiil sub stria. Nagy Hier. ver-, zabdlo csotortdk. Gal. jeudi gras. Nagy
Benevolum examen, voluntarium Hier.
non coactum exam.; szabad v. dnkenti val- Berna, vox Bohemica, quas tributum,
latds, onkentes vallomds. Torvt. Msz. collectionem publicam significat; ado. Lude-
Benevolus auditor, voluntarius aud.; wig. Rel. Mss. T. I. pag. 509 in Privilegio Mo-
onkenytes hallgato. Torvt. Msz.
nasterii Dobrilucensis indulto a Matthia rege
Benignare, (Du C.) mitigare, sedare ; Bohemiae et HungariaB: Ab omnibus stewris,
szeliditeni, javitani kegyeles Altai. Nagy exactionibus, collectis precariis, bernis exi-
Hier.
mere dignaremur. Cod. Telek. XI. 267. Tal-
Benignissimus-Gratiosissimus, liam seu collectam qua? vulgo berna vo-
tit. honoris; kegyelmes. Kass. P. P. I. 45... catur.
Serenissime... Princeps Domine D. Benignis- Bernabos, (Du C.) fors. mendum librasime
! I. 46. Domini Benignissimi Gratiorii pro: Gubernator. Thurocz. in Ludov. Rege
sissimi kegyelmes Uram es kegyes Uraim. Hung, in Prsefat. «Fata in reges altos dominos-
Benigniter, benigne. Olah. Cod. Ep. que mundi sic fulminant et habenas Principum
511. Quod vero tarn benigniter offers ani- Bernabos (?) ille omnipotens sic temperat.
mum bene merendi promptum. Cf. Titinn. ap. Bernestra, 33, linteamen V. s. Balne-
Non. 510, 13. Prise. 1010.
are; fehernemu.
Benivole, benevole; kegyesen. Pesty Berneta, (Du C. BernacaB). Szentiv. Cur.
Szor. III. 234.
Misc. Du II. P. 1. p. 307. Sunt in Britania
Benivolentia, benevolentia. Szaz. XIV. Aves, quas Bernidas seu Bernetas, com-
163. Andr. Pann. 184., 185.
muniter vocant, anseribus similes, aliquanto
Benzoinare, miscere, implere Benzoe tamen minores. Has alii ex quodam fructu
i. e. resina quadam. Tomts. 283. argilla ben- arboris in mare decidente, alii ex vermibus
zoinata.
computrescentium lignorum generari existi-
Bepho, (Pyedog) puer. (Cathol.) fiu. mant.
Gyon. 2992.
Bernida, Berneta q. v.
Bephotranus, lege: Brephotranus Bersalium, (ab it. bersaglio) domus