Klinikai endocrinologia

kontroll a nuclearis T3-receptorokhoz való kötődés útján valósul meg). Az intrahypophysealis
T3 mennyiségét elsősorban a keringő T4 szintje határozza meg, mely a plasmából a TSHsejtekbe
jutva, dejodinálódik T3-má. Ez adja a hypophysis intracellularis T3-tartalmának 80%át,
és csak 20% származik a plasmában keringő T3-ból. Ennek alapján tételezik fel, hogy az
intracellularis II típusú 5’-monodejodináz ellenőrizi a hypophysis érzékenységét a pajzsmirigyhormonok
okozta feedback-gátlás iránt. A TSH-secretio pulsatilis jellegű, éppúgy, mint
más adenohypophysealis hormonoké. Napszaki ritmust is követ: maximális éjfélkor,
legalacsonyabb délután.
A TSH a thyreocyták membránreceptoraihoz kapcsolódik. Ezek a receptorok a G-proteinhez
kötött membránreceptorok családjába tartoznak, melyek egyetlen, de 3 részből álló polypeptidláncból
épülnek fel: extracellularis, transmembranalis és intracellularis részből. A thyreotropin
a receptor extracellularis szakaszához kötődik, s a Gs-protein aktiválásával fokozza az
adenilát-cikláz működését, utóbbi pedig a többi post-receptoriális mechanizmust, melyek
végeredményben a thyreocyták functióit serkentik. Így, a TSH stimulálja a pajzsmirigyhormonok
synthesisének minden lépését, fokozván a jodid-accumulatiót, a jodid-ionok
oxydatióját, a Tg synthesisét, a jód organificatióját és a tyrosinok összekapcsolódását T3-, T4gyé.
A pajzsmirigyhormon-secretiót szintén serkenti. Ha a TSH-szint emelkedik, a thyreocyták
magassága megnő, fokozódik a colloid endocytosisa és a thyreoglobulin proteolysise. A
TSH a pajzsmirigy növekedését (egyéb cofactorok, pl. EGF, IGF részvétele mellett) és
vascularisatióját szintén elősegíti.
A TSH-secretiót a hypothalamicus TRH modulálja. Ez a neurohormon egy három aminosavból
álló polypeptid, mely serkenti a hypophysis TSH-synthesisét és -secretióját. A TRH
és/vagy a hypophysis határozza meg a feedback-szabályozás aktiválódási szintjét. A
hypophysis TRH iránti érzékenysége az intrahypophysealis T3-szint függvénye. Ha az
intracellularis T3-szint magas, a TRH-receptorok alulszabályozása (down-regulation,
receptor-szám csökkenés) következik be, és így csökken a hypophysis válaszkészsége TRH
iránt. Ha viszont a plasma T4-szintje alacsony, az intracellularis T3-tartalom csökken, és a
TRH-receptorok száma megnő (up-regulation); ennek eredményeként nő a hypophysis
érzékenysége TRH iránt. Ezen alapszik a TRH-próba (l. ott).
A thyreostat feedback-szabályozásának aktiválódási szintjét alaposabban elemezve, két új
fogalmat vezettek be: a munkapont (working-point) és az ún. setpoint (nevezhetnénk talán
aktiválódási pontnak, méginkább vonalnak) fogalmát (Wiersinga). Munkapont alatt a szerző a
vizsgált egyén plasma-TSH és -FT4-szintje közti, meglehetősen stabil összefüggést érti. Ha a
példának választott egyén pajzsmirigyfunkciója hypo- vagy hyperthyreosis irányába fog
eltolódni, ez a munkapont egy képzeletbeli vonal mentén (ami a fenti két paraméter közti
logaritmicus-linearis összefüggést ábrázolja) fennebb, ill. lennebb fog kerülni. Ez a vonal
alkotja a setpoint-vonalat, ami jelentős egyéni variációkat mutat. E jelentős egyéni
különbségek szolgálhatnak magyarázatul arra nézve, hogy az ún. subclinicai
hypothyreosisban, amely tkp. egy biokémiai diagnosis (amikor a normális átlaghoz képest a
TSH már emelkedett, de az FT4 még normális értéket mutat), egyeseknél jelentkeznek enyhe
hypothyreosisra utaló tünetek (pl. aluszékonyság, fáradtságérzés, testsúly-növekedés), míg
mások tünetmentesek (vagyis egészségesek, csak az átlagostól eltérő setpoint-vonallal
rendelkeznek).
A thyreostat egyénre jellemző aktiválódási szintjét az aktiválódási vonal (l. setpoint-vonal)
jellemzi, ami tulajdonképpen a munkapont-vonalak összességéből tevődik össze. A munkapont
hypothyreosis esetén felfele, hyperthyreosis esetén lefele mozdul el az aktiválódási vonal
mentén. A setpoint-vonal elhelyezkedésében nagy egyéni különbségek fordulhatnak elő.
141