Klinikai endocrinologia

Amint a fentiekből is nyilvánvaló, a RIC-értékeket befolyásoló számos nem specifikus
tényező miatt nem ritka az olyan eset, amikor nincsen párhuzam a kapott eredmények s a
klinikai tünetek között. Kezdődő vagy enyhe hyperfunkciókban és T3-hyperthyreosisokban a
RIC adatai kevésbé használhatók.
Ma már, amióta a pajzsmirigyhormon- és a TSH-meghatározások hozzáférhetők, legtöbb
helyen nem alkalmazzák pajzsmirigyműködés megállapítására ezt a vizsgálatot, mert eredményei
nem tekinthetők megbízhatóknak. Ugyanakkor a próba nem végezhető terhességben,
szoptatás idején, illetve kisgyermekeknél
Jelenleg csak egyes dinamicus próbák kivitelezésére, a hormonogenesis zavarainak kimutatására
(l. előbb), s a hyperthyreosis kezelésére alkalmazandó radioactiv jód dosisának kiszámítására
használatos.
Elvégezhető még egyes speciális esetekben, ahol csökkent pajzsmirigy-működés (“blokált
pajzsmirigy”) tételezhető fel, klinikailag thyreotoxicosist okozó, emelkedett keringő pajzsmirigyhormon-szintek
mellett. Ilyen látszólag paradox helyzet alakul ki subacut (De Quervain
és painless, pl. post-partum) thyreoiditisekben, follicularis pajzsmirigycarcinoma
metastasisok, struma ovarii, és hyperthyreosis factitia eseteiben, valamint olyankor, amikor
előzetesen nagy adag jód került a szervezetbe (rtg.kontrasztanyagok, KI, Betadin stb.); ezekre
a lehetőségekre gondolni kell.
2.2.2.2.2. TSG (thyreoscintigramm)
Régebben rendszerint a RIC-val együtt végezték, de kivitelezéséhez nagyobb adag (50 µCi)
I 131 szükséges. Kivitelezhető mozgódetektoros scintigraphiás készülékkel (scanner), vagy
állófejes kamerával (ilyenkor a beteget mozgatjuk, a gamma-kamera alatt mozgó asztal
segítségével). Ma már – I 131 -en kívül – I 123 -at, vagy technetium 99 -et (Tc 99m ) alkalmaznak, sőt
az utóbbiakat részesítik előnybe.
A TSG a pajzsmirigyparenchima globalis és regionalis functionalis állapotáról, s ugyanakkor
morphologiájáról ad felvilágosítást, vagyis nagyságáról (a normális pajzsmirigy jobb lebenye
rendszerint nagyobb, mint a bal), alakjáról, elhelyezkedéséről. Nagyon fontos a göbök diagnosisában
(hideg, meleg vagy forró göb), valamint a substernalis vagy a mediastinum felé
terjedő golyvák megítélésére, ectopiák, fejlődési rendellenességek, műtét utáni recidívák
tisztázására. A szokványos (scanner) módszerrel a TSG rendszerint nem kivitelezhető ha a
I 131 -gyel végzett RIC 10% alatt van, de a gamma-kamera ilyenkor is használható. A
scintigrammokat az ultrasonographiás vizsgálat (l. ezután) eredményével együtt tanácsos
kiértékelni.
Ma főleg a technetium 99m -scintigraphiát alkalmazzák (Tc 99m -pertechnetát formájában),
hiszen fizikai T1/2-e rövid, 6 óra. Iv. beadása után kb. 15-20 perc múlva éri el maximális
felhalmozódását a pajzsmirigyben. A Tc 99m felvételének gyorsasága, ill. clearance-e a korai
fázisban jól korrelál a radiojódéval, így korai felvételének százalékos meghatározása megfelel
a jodid-accumulatiónak. A továbbiakban, azaz a beadás utáni 15 és 30 perc között a
pertechnetat felvételi görbéje plató-jelleget ölt, míg a radijód felvétele továbbra is folytonosan
emelkedik. Ez a különbség abból adódik, hogy a jódot a pajzsmirigy beépíti a tyrosinmolekulákba,
szerves jódvegyületeket képezve, ezzel szemben a Tc 99m -et változatlan
formában kiüríti. Ezért ez az izotóp nem alkalmas a jodisatio (azaz a jód szerves vegyületekbe
való beépülésének) vizsgálatára. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Tc 99m -et nemcsak a
pajzsmirigy, hanem más szervek, pl. a nyálmirigyek vagy a mellékpajzsmirigyek is képesek
felvenni. Az izotóp előnye, hogy γ-sugarat bocsát ki, melynek energiája megfelel jó minőségű
160