Klinikai endocrinologia

Ezt a három stádiumot szokták megkülönböztetni, de vannak, akik egy IV. stádiumról is
beszélnek: ide sorolják a giganticus golyvákat, amelyek – a régi felosztás szerint – megfelelhetnek
részben a voluminosus golyváknak (a mandibula vízszintes száráig érnek), részben a
giganticus golyváknak (a proc. mastoideusig terjednek, hátulról is láthatók). Akik csak három
stádiumot tartanak számon, azok nyilván a III.-ba sorolják mindazokat a formákat is,
amelyeket mások a IV.-be utalnak.
A golyva méreteinek pontos meghatározására, s az ennek alapján történő osztályozásra
(volumetria, mL-ben kifejezve) az echographiás vizsgálat szolgál.
A golyva lehet diffus, majd később göbössé válhat (uni- vagy polynodularis; a göb 10 mm-es
méret felett válik láthatóvá). Meg kell határozni a göb nagyságát (lehetőleg átmérőjét, cmben),
localisatióját, tapintási leletét.
Consistentiája alapján a golyva (ill. a benne lévő göb) lehet puha (colloidalis), rugalmas
(tapintata hasonló egy ellazult harántcsíkolt izoméhoz), tömött (hasonlít egy összehúzódott
izomhoz), lehet kemény, vagy elmeszesedett.
Mobilitását (nyeléskor ill. mozgatásra) is meg kell állapítani; ha ez csökkent, daganat-gyanú
merül fel.
Compressiós tünetek jelentkezhetnek: az ereken (látszanak a tágult nyaki venák, duzzadnak
a collateralisok; arteriás compressio esetén: systolés zörej és surranás, fejfájás, szédülés, a
golyva pulsálhat,), az idegeken (a n. recurrens compressiója rekedtséget, dysphoniát okoz, a
n. vagusé bradypnoet, bradycardiát, a nyaki sympathicus dúcláncé a Cl. Bernard-Hornertriászt:
enophthalmust, ptosist, miosist; a sinus caroticus compressiója tachycardiát, ritmuszavarokat,
anginát, collapsus-hajlamot vált ki ), a gégén (hyperaemia, gyulladás –
hozzájárulnak a rekedtséghez), a tracheán (stridorosus légzés és egyéb légzési zavarok,
melyek bronchitisre hajlamosítanak, s idővel cor pulmonalet okozhatnak; súlyosabb
esetekben tracheomalacia is kialakulhat), az oesophaguson (nyelési nehézségek).
A regionalis nyirokcsomókat is meg kell tapintani (főleg a laterocervicalis, supra- és
subclavicularis tájékon), elsősorban tumor-gyanú esetén.
Elhelyezkedés alapján: megkülönböztetünk cervicalis, jugularis, retrosternalis, mediastinalis
vagy intrathoracalis, ritkábban sublingualis, lingualis, esetleg ovarialis (struma ovarii)
formákat.
Functionalis szempontból (Milcu szerint) a golyva lehet oligosymptomaticus, endocrinopathiás
(hyper- vagy hypothyreoticus tünetekkel), vagy neuropathiás forma (csak neuropathiás,
myxoedemás, vagy vegyes forma – l. endemiás cretinismus; fokozatai: cretin –
imbecilis – idiota).
Laboratóriumi eredmények:
RIC: fokozott jód-aviditást mutat (jódhiány, emelkedett TSH, csökkent jódtér miatt);
TSG: gyakran inhomogen golyva, hyper- és hypocaptáló területekkel;
Echographia: hyper- és hypoechogenitás váltakozhat;
24 h-ás joduria (az endemiás vidéken vizsgálva): 50 µg/g creatinin felett – normális;
25-50 µg/g creatinin közt – mérsékelt jódhiány;
25 µg/g creatinin alatt – súlyos jódhiány; az ilyen területen élő nők gyermekeinél fennáll az
endémiás cretinismus veszélye.
227