Klinikai endocrinologia

Glucose-intolerancia (vagy csökkent glucose-tolerancia). OGTT (oralis glucose-tolerancia
teszt, régebbi terminussal: terheléses vércukor, vagy provokált hyperglycaemia) segítségével
határozzuk meg. A próbát felnőtteknél 75 g glucose éhomi po. adásával végezzük, majd 2 óra
leforgása alatt 30 percenként megállapítjuk a vércukorszinteket (tkp. nálunk rendszerint vénás
plasma-cukorszinteket). A WHO szerint elegendő csak az éhomi és a két órás értékek
meghatározása. Diabetes mellitus ill.csökkent glucose-tolerancia esetén az értékek magasak
és a 2 órás mérésnél nem térnek vissza a normálisra (ugyanakkor glycosuria is megjelenik).
Normális körülmények között a vénás plasmában mért értékek nem haladják meg egy
alkalommal sem a 200 mg%-ot és 2 órára 140 mg% alá csökkennek Csökkent glucosetolerancia
esetén a vénás plasmában mért éhomi érték ugyan 140 mg% (7,8 mmol/L) alatt
van, de 2 órára nem tér vissza a normálisra, hanem 140–200 mg% (7,8–11,1 mmol/L) között
helyezkedik el. DM-ban az éhomi érték eléri vagy meghaladja a 140 mg% -ot (7,8 mmol/L),
2 órára pedig értéke 200 mg% (azaz a 11,1 mmol/L) vagy ennél nagyobb lesz.
A glucose-intolerancia az insulinhiány, a hyperglycaemisáló hormonok túlsúlya, vagy az
insulin-resistentia következményeként jön létre.
Az OGTT diabetes mellitusban és csökkent glucose-tolerancia esetén mért értékeit a teljes
vérben, ill. a plasmában a következő táblázat adja meg.
511