Klinikai endocrinologia

1. Általános endocrinologia
1.1. Az endocrinologia tárgya és alapfogalmai
Tárgya: Etimológiai értelemben: endon – belül, krinein – elválasztani, logos – tudomány. Az
endocrinologia így – általános értelemben véve – a belső elválasztású mirigyekkel foglalkozó
tudomány. Ez a meghatározás ma már, mint látni fogjuk, nem állja meg maradéktalanul a
helyét.
A modern meghatározások inkább a messenger, hírvivő anyagokra helyezik a hangsúlyt.
Eszerint az endocrinologia a sejtek közötti és a sejten belüli kapcsolatteremtést és szabályozást
szolgáló kémiai hírvivő (messenger) anyagokkal, a hormonokkal foglalkozik, melyek
az egész szervezetben vagy annak bizonyos struktúráiban termelődnek (Becker, 1995,
módosítva).
Az endocrin rendszer, a vele szoros kapcsolatban álló idegrendszer mellett, a szervezet
alapvető integráló rendszere. Legfontosabb feladatai: a szervezet homeostasisának biztosítása,
az adaptáció (stressz-reakciók), a növekedés és a fajfenntartás szolgálata.
Milcu (1975) definíciója részletesebben kifejti az endocrinologia helyét és érdeklődési
területeit: az endocrinologia az orvostan és a biológia ága, mely a belső elválasztású szervek
és szövetek szerkezetét és működését tanulmányozza, ontogenetikai és filogenetikai vonatkozásban,
emberen és állaton, normális és kóros körülmények között.
Megkülönböztethető egy elméleti (experimentális) s egy gyakorlati jellegű, ún klinikai
endocrinologia, melyek között természetesen szoros, kölcsönös kapcsolat van. Az utóbbi –
mint önálló tudományág – a belgyógyászatból vált le.
A klinikai endocrinologia az endocrin betegségek etiológiáját, pathogenesisét, kórbonctanát,
klinikai megnyilvánulásait (tünettanát), szövődményeit, diagnosisát, kezelését, lefolyását,
prognosisát, a betegek rehabilitációját tanulmányozza. Ugyanakkor a korrelációs pathológia
(szív-ér rendszeri, gyomor-bél traktusi stb. betegségek), valamint a határesetek
(belgyógyászat, nőgyógyászat, ideggyógyászat területéről) szintén érdeklik.
Szoros kapcsolatai vannak más tudományágakkal: elméleti (biológia, patofiziológia, farmakológia)
és gyakorlati (l. előbb) vonatkozásban egyaránt.
Alapfogalmai: E fejezet tárgyát az alapfogalmak tisztázása képezi: endocrin mirigy, diffus
endocrin rendszer, hormonok (helyük a többi messenger között, osztályozásuk, synthésisük és
sorsuk a szervezetben, hatásaik a receptorokra), feedback mechanizmusok a hormonelválasztásban,
endocrin bioritmusok.
Az endocrin mirigy és a diffus endocrin rendszer
A hormonképzésre specializálódott endocrin sejtek endocrin mirigyekké társulva, vagy
különböző szervekben, szövetekben diffus módon találhatók a szervezetben.
Az endocrin mirigyek – klasszikus meghatározás szerint – nem rendelkeznek kivezető csővel, s
termékeiket közvetlenül a belső környezetbe (a vérbe vagy az intercellularis térbe) öntik.
Azok az endocrin sejtek, melyek elszórtan találhatók a szervekben, szövetekben (idegrendszer,
gyomor-bél traktus, vesék, chromaffin-rendszer stb.) a diffus endocrin rendszert
képezik.
5