Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

9.3. A DIFFERENCIÁLERŐSÍTŐ VIZSGÁLATA 181
u
+U t
i C1 i C2
C bc1
u
T 1 T 2
i e1 i e2
αi e1 αi e2
u ki
R C
R C
C bc2
u ki
I 0
C be1
r d1 r d2
C be2
-U t
u
2
9.24. ábra. A differenciálerősítő nagyfrekvenciás átvitele aszimmetrikus vezérlés esetén.
• A redukciós tényező a bemenet és az aktuális fokozat bemenete közötti egyenfeszültségű erősítés
értéke.
• Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a többfokozatú erősítők eredő hibafeszültségét lényegében az
első fokozat hibafeszültsége határozza meg.
A differenciálerősítő frekvenciafüggése
Szimmetrikus vezérlés és szimmetrikus kimenet esete. A 9.23. ábrán megadtuk a differenciálerősítő
frekvenciafüggő kisjelű helyettesítő képét szimmetrikus vezérlés és szimmetrikus kimenet esetén.
Ha a kapcsolás teljesen szimmetrikus, akkor fennállnak az
r d1 = r d2 = r d
α 1 = α 2 = α
C b
′ c1
= C b
′ c2
= C b
′ c
C b ′ e1 = C b ′ e2 = C b ′ e
(9.154)
azonosságok. Ezeket figyelembe véve megállapíthatjuk:
• Ha u 1 = u 2 (tisztán közös módusú vezérlés), akkor a C b ′ e1 = C b ′ e2 = C b ′ e kondenzátorokon
nincsen feszültség, tehát csak aC b
′ c1
= C b
′ c2
= C b
′ c
kondenzátorokon át jut ki jel a kimenetre.
Miller-hatás nincs, mivel a fokozat erősítése nulla (végtelen értékű átblokkolatlan emitterellenállás).
• Hau 1 = −u 2 (tisztán differenciál módusú vezérlés), akkor a fokozatok földelt emitteres erősítőként
működnek, és a párhuzamosr d ×1/pC b
′ e
impedanciákon éppenu 1 , illetve−u 2 feszültség
jelenik meg. A tranzisztorok erősítése nagy, így a Miller-hatás jelentős.
Aszimmetrikus vezérlés és aszimmetrikus kimenet esete. A 9.24. ábrán megadtuk a differenciálerősítő
frekvenciafüggő kisjelű helyettesítő képét aszimmetrikus vezérlés és aszimmetrikus kimenet
esetén.
Most is feltételezzük, hogy a kapcsolás teljesen szimmetrikus, tehát fennállnak az
r d1 = r d2 = r d
α 1 = α 2 = α
C b
′ c1
= C b
′ c2
= C b
′ c
C b
′ e1
= C b
′ e2
= C b
′ e
(9.155)