Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

68 4. A KIVEZÉRELHETŐSÉG VIZSGÁLATA
R C
u CE
R E
R f
U f
4.17. ábra. A kimeneti leosztás illusztrációja.
Kimeneti leosztás. Kimeneti leosztással akkor kell számolnunk, ha a tranzisztor kollektor-emitter
feszültségének megváltozása nem azonos a fogyasztóra jutó feszültséggel, azaz létezik egy váltakozó
áramú leosztás a kimeneten az említett két feszültség között. Ez akkor következik be, ha a váltóáramú
munkaegyenes meredekségét meghatározó R v ellenállás két soros tagból áll, ahol az egyik tag nem
függ a fogyasztó ellenállásától, a másik pedig olyan eredő ellenállás, amelyben a fogyasztó ellenállás
párhuzamos tagként szerepel. Ekkor ugyanis a fogyasztóra jutó maximális kimeneti jel a tranzisztor
u CE feszültségének megváltozásából úgy számolható, hogy figyelembe vesszük a fent említett két soros
ellenállás közötti leosztást is. A kimeneti leosztás hatását a 4.17. ábra kapcsolásának elemzésével
illusztráljuk.
A kapcsolás adatai a következők:
R e = R C +R E , (4.23)
R v = R f ×R C +R E , (4.24)
és most is igaz, hogy
U + = U t −I C0 R e −U m , (4.25)
U − = I C0 R v . (4.26)
Most azonban jól látszik, hogy a váltakozó áramú munkaegyenest meghatározó ellenállás két soros
tagból áll, az R E -ből és az R f ×R C -ből, amely egy ellenállás és a fogyasztó ellenállás párhuzamos
eredője. Mivel e két ellenállás soros eredőjén jelenik meg az U + és U − feszültség, a tranzisztor
kollektor-emitter feszültségének teljes megváltozása, ezért a fogyasztón az
U + f = R f ×R C
U+ , (4.27)
R f ×R C +R E
és
U − f = R f ×R C
U−
(4.28)
R f ×R C +R E
jelek jelennek meg.
4.5. Példák
Vizsgáljunk meg ezután két összetett áramköri példát, és határozzuk meg a kapcsolások kivezérelhetőségét.