Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

5.4. "B" OSZTÁLYÚ TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐK 81
α=Α=1
+U t
I C0 = 0
=
R f
=
i f (t)
I C0 = 0
-U t
5.9. ábra. A "B" osztályú teljesítményerősítő felépítése.
A fokozat optimális telephatásfoka
és a disszipációs hatásfok
η Topt = P f max
= (U t −U m ) 2 1 2R f
= 1 (
1− U )
m
< 50%, (5.45)
P T max 2R f 2U t U t −U m 2 U t
η Dopt = P f max
= (U t −U m ) 2 (
1 2R f
= 1− U )
m
< 100%. (5.46)
P Dmax(1tr) 2R f U t U t −U m U t
Az ellenütemű "A" osztályú teljesítményfokozat tehát szinuszos kimeneti jelek esetén maximálisan
50%-os telephatásfokkal és 100%-os disszipációs hatásfokkal képes működni. Mindez annyit
jelent, hogy egységnyi hasznos teljesítményhez kétszer akkora telepteljesítményre van szükség, és az
is igaz, hogy a fokozat vezérlés nélkül is felveszi a maximális telepteljesítményt. "A" osztályú teljesítményfokozatokban
a tranzisztorokon akkor disszipálódik maximális teljesítmény, ha a fokozatot nem
vezérljük, azaz a fogyasztón nincs hasznos teljesítmény.
5.4. "B" osztályú teljesítményerősítők
A "B" osztályú teljesítményerősítő kapcsolási elrendezése az 5.9. ábrán látható. A munkaponti áram
értéke nulla.
Ebben a kapcsolásban az egyik tranzisztoron csak a szinuszos jel félperiódusa alatt folyik áram,
amit az 5.10. ábrán mutatunk be.
Tételezzük fel, hogy az egyik és másik tranzisztoron isI c amplitúdójú félszinusz alakú áram folyik,
így a fogyasztó árama pontosan szinusz alakú
i f (t) = I c cos(ωt), (5.47)
mivel az egyik félperiódusban a felső, a másik félperiódusban az alsó tranzisztor juttat áramot a fogyasztóra.
Emiatt a fogyasztóra jutó teljesítmény értéke a
P f = I2 c
2 R f (5.48)