12.01.2014 Views

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

10.2. A VALÓSÁGOS MŰVELETI ERŐSÍTŐ PARAMÉTEREI 197<br />

I B2= I B -I off /2<br />

R 1<br />

R 3<br />

I B1= I B +I off /2<br />

R 2<br />

A<br />

U off<br />

u ki<br />

10.14. ábra. A fázisfordító alapkapcsolás egyenáramú modellje.<br />

A kapcsolás egyenáramú vizsgálata, munkapontbeállítás. A műveleti erősítő munkapontbeállítása<br />

során az a feladat, hogy meghatározzuk a műveleti erősítő kimenetén megjelenő U ki0 egyenfeszültség<br />

értékét akkor, ha a bemenetre nulla egyenfeszültséget kapcsolunk. Az ideális műveleti erősítő<br />

kimenetén ilyen esetben nulla feszültség jelenne meg, tehát most azt vizsgáljuk, hogy a nem ideális<br />

paraméterek (U off , I B és I off ) következtében a kimeneten mekkora hibafeszültség jelenik meg. A<br />

10.13. ábrán megadott kapcsolási elrendezés egyenáramú modellje a 10.14. ábrán látható.<br />

Az áramköri modellt egyszerűen úgy hoztuk létre, hogy az eredeti kapcsolásban szereplő műveleti<br />

erősítő helyére tettük a 10.9. ábrán látható egyenáramú modellt. Mivel a műveleti erősítő minden más<br />

paraméterét ideálisnak tekinthetjük, a 10.14. ábrán szereplő műveleti erősítő ideális, ezért a kimeneti<br />

(U ki0 ) feszültség kiszámításához nincs szükség másra, mint egy három független generátorral meghajtott<br />

egyszerű lineáris áramkör analízisére. Ilyen esetekben a szuperpozíció tételét lehet alkalmazni,<br />

azaz az egyes források hatását külön-külön lehet meghatározni.<br />

Először gondolatban tegyünk szakadást a két áramgenerátor helyére, és határozzuk meg az (U off )<br />

offset feszültség hatására keletkező kimenő jel értékét. Egyszerűen belátható, hogy ez az<br />

(<br />

U off 1+ R )<br />

2<br />

(10.20)<br />

R 1<br />

kifejezéssel határozható meg. Tegyünk ezután rövidzárat a feszültséggenerátor helyére, valamint szakadást<br />

a felső áramgenerátor helyére, és vizsgáljuk meg az alsó (I B + I off<br />

2<br />

) áramú áramgenerátor által<br />

létrehozott jelet a kimeneten, ami a<br />

(<br />

− I B + I (<br />

off<br />

)R 3 1+ R )<br />

2<br />

(10.21)<br />

2 R 1<br />

egyenletből számítható. Végül tegyünk ezután rövidzárat a feszültséggenerátor helyére, valamint szakadást<br />

az alsó áramgenerátor helyére, és vizsgáljuk meg a felső (I B − I off<br />

2<br />

) áramú áramgenerátor által<br />

létrehozott jelet a kimeneten, ami pedig az<br />

(<br />

I B − I )<br />

off<br />

R 2 (10.22)<br />

2<br />

egyenlettel adható meg. Ebből az eredő kimeneti hibafeszültségre az<br />

(<br />

U ki0 = U off 1+ R ) (<br />

2<br />

− I B + I (<br />

off<br />

)R 3 1+ R )<br />

2<br />

+<br />

R 1 2 R 1<br />

(<br />

= U off 1+ R ) [ (<br />

2<br />

+I B R 2 −R 3 1+ R )]<br />

2<br />

− I off<br />

R 1 R 1 2<br />

(<br />

I B − I off<br />

2<br />

)<br />

R 2 =<br />

[R 2 +R 3<br />

(<br />

1+ R 2<br />

R 1<br />

)]<br />

, R be ,A ⇒ ∞<br />

(10.23)

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!