12.01.2014 Views

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

352 16. DIGITÁL-ANALÓG ÉS ANALÓG-DIGITÁL ÁTALAKÍTÓK<br />

U ref<br />

R ref<br />

I ref<br />

I 1<br />

I i<br />

T 0 T 1 T 2<br />

T i<br />

U<br />

R 2R 4R<br />

2 i R<br />

T N<br />

2 N R<br />

I N<br />

16.22. ábra. Áramköri elrendezés a D/A konverterek pontosságának elemzéséhez.<br />

látható. A korábbi elemzésekből tudjuk, hogy az i-dik áram értékét az<br />

I i = I C0i = A iU ref<br />

A 0 R ref<br />

R<br />

R i<br />

+A i<br />

U BE00 −U BE0i<br />

R i<br />

(16.45)<br />

egyenlettel határozhatjuk meg, ahol A 0 a T 0 tranzisztor földelt bázisú áramerősítési tényezője,<br />

A i a T i tranzisztor földelt bázisú áramerősítési tényezője, U BE00 a T 0 tranzisztor nyitófeszültsége,<br />

U BE0i a T i tranzisztor nyitófeszültsége, U ref a referencia feszültség, R ref a referencia<br />

ellenállás, R az egység ellenállás, R i pedig az i-dik tranzisztor emitterellenállása. A vizsgálat<br />

során feltételezzük, hogy a műveleti erősítő ideális.<br />

Azi-dik áram abszolút pontosságát az áram parciális deriváltjainak a segítségével határozhatjuk<br />

meg a<br />

egyenlet szerint, ahol<br />

∆I i = ∂I i<br />

∂U ref<br />

∆U ref + ∂I i<br />

∂R ref<br />

∆R ref + ∂I i<br />

∂R ∆R+ ∂I i<br />

∂R i<br />

∆R i +<br />

+ ∂I i<br />

∂A 0<br />

∆A 0 + ∂I i<br />

∂A i<br />

∆A i + ∂I i<br />

∂U BE00<br />

∆U BE00 + ∂I i<br />

∂U BE0i<br />

∆U BE0i (16.46)<br />

∂I i<br />

∂U ref<br />

= A i<br />

A 0 R ref<br />

R<br />

R i<br />

;<br />

∂I i<br />

∂R = A iU ref<br />

A 0 R ref<br />

1<br />

R i<br />

;<br />

∂I i<br />

∂A 0<br />

= − A iU ref<br />

A 2 0 R ref<br />

Az abszolút hibákat célszerű az<br />

∂I i<br />

∂R ref<br />

= − A iU ref<br />

A 0 R 2 ref<br />

∂I i<br />

∂R i<br />

= − A iU ref<br />

A 0 R ref<br />

R<br />

R 2 i<br />

R<br />

R i<br />

;<br />

∂I i 1<br />

= A i ;<br />

∂U BE00 R i<br />

R<br />

R i<br />

;<br />

U BE00 −U BE0i<br />

−A i<br />

Ri<br />

2 ;<br />

∂I i<br />

∂A i<br />

= U ref<br />

A 0 R ref<br />

R<br />

R i<br />

+ U BE00 −U BE0i<br />

R i<br />

;<br />

∂I i 1<br />

= −A i . (16.47)<br />

∂U BE0i R i<br />

I N = I C0N = U ref<br />

R ref<br />

1<br />

2 N (16.48)<br />

áramhoz, a legkisebb kimeneti névleges áramváltozáshoz (az LSB-hez tartozó áram névleges<br />

értékéhez) viszonyítani, és a változások kis értékét feltételezve, célszerű a fenti parciális deriváltakat<br />

a névleges értékek helyén (R i = 2 i R, U BE00 = U BE0i , A 0 = A i ) meghatározni, azaz<br />

a<br />

∂I i<br />

= 1 1 ∂I i<br />

∂U ref R ref 2 i; = − U ref<br />

∂R ref Rref<br />

2<br />

1<br />

2 i;

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!