Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

22 2. AZ ERŐSÍTÉS FOGALMA ÉS MECHANIZMUSA
i E
I E0
U BE0 u BE
M
u g
2.12. ábra. A nemlineáris torzítás illusztrációja.
így a fogyasztóra jutó hasznos kisjelű teljesítmény a
(
P f = U2 f 100·10
−3 ) 2
=
2R f 2·2,6·10 3 ≃ 2µW. (2.30)
Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a kapcsolás kisjelű teljesítményerősítése
feszültségerősítése
és áramerősítése
G = P f
P g
= 100, (2.31)
A u = U f
U g
= 100, (2.32)
A i = I f
I g
= α ≃ 1. (2.33)
A sorfejtésből látszik, hogy csak a Taylor-sor első tagjára igaz az alakhű átvitel. A kapcsolat a
kimeneti és bemeneti jelek között általában nemlineáris. Az eszközökben tehát fellép a nemlineáris
torzítás (lásd a 2.12. ábrát).
További egyszerű megfontolásokból látszik, hogy a vezérlőjel további növelésével eljuthatunk a
kivehető feszültség, illetve áram határáig, hiszen a tranzisztor olyan nemlineáris elem, amely csak akkor
működik, ha adott polaritású feszültség van rajta, vagy adott polaritású áram folyik a kapcsain. Ez
szükségessé teszi a kivezérelhetőség vizsgálatát, azaz annak az analízisét, hogy a fogyasztóra mekkora
maximális jel juthat.
A fent analizált elemi példa felveti azt a kérdést, vajon lehet-e a generátorból, tápforrásból, vezérelhető
elemből és fogyasztóból álló négyest más elrendezésben egymáshoz kapcsolni. Vannak-e az
előbbitől eltérő alapkapcsolások?
2.5. Alapkapcsolások (az elvi példa folytatása)
Az előbbi példa folytatásaként változtassuk meg a korábbi tranzisztor vezérlését. Helyezzük el a vezérlő
generátort a tranzisztor bázisában a 2.13. ábra szerint.
Mivel a tranzisztor bázis-emitter diódájának az eredő vezérlőfeszültsége most is
u BE = U BE0 +u g , (2.34)