12.01.2014 Views

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

374 16. DIGITÁL-ANALÓG ÉS ANALÓG-DIGITÁL ÁTALAKÍTÓK<br />

A számláló típusú delta-szigma A/D átalakító.<br />

felépítése a 16.42. ábrán látható.<br />

A számláló típusú delta-szigma A/D átalakító<br />

A kapcsolási elrendezés működése lényegében megegyezik a töltéskiegyenlítéses A/D átalakító<br />

működésével (lásd a 16.34. ábrát). A különbség alapvetően az, hogy itt az áramkör a bemeneti<br />

jel diszkrét idejű mintáit kezeli, és ezért az elrendezés digitális jelfeldolgozó rendszernek is<br />

tekinthető.<br />

A rendszerben a mintavevő-tartó áramkör T időnként mintát vesz az 0 ≤ U be (t) ≤ U ref bemeneti<br />

időfüggvényből, és előállítja az U be (i) = U be (iT) diszkrét jelsorozatot. A kivonó áramkör<br />

ebből a sorozatból kivonja a diszkrét integrátor kimenetén megjelenő U(i) előjelétől függő<br />

d(i)U ref jelet, ahol<br />

sgn(U (i))+1<br />

d(i) = ∈ {0,1} (16.130)<br />

2<br />

a nullkomparátor kimenetén jelenik meg, és ezt a különbséget a diszkrét integrátor integrálja.<br />

A rendszer kimenetén lévő számláló a d(i) sorozatot 2 N T ideig számlálja, és a számlálási periódus<br />

végén előállítja az<br />

kimeneti számot.<br />

m(2 N ) =<br />

2∑<br />

N −1<br />

j=0<br />

Az m(2 N ) értékét az alábbi megfontolással lehet becsülni:<br />

– A diszkrét idejű integrátor kimenetén azi-dik időrésben az<br />

d(j) (16.131)<br />

∑i−1<br />

∑i−1<br />

U(i) = U be (j)−U ref d(j) (16.132)<br />

j=0<br />

j=0<br />

jel jelenik meg, azaz az integrátor elrendezés működése az<br />

U(i) = U(i−1)+U be (i−1)−U ref d(i−1) (16.133)<br />

rekurzív egyenlettel írható le. Ebből világosan látszik, hogy<br />

|U (1)| = |U be (0)| ≤ U ref , U(0) = 0, sgn(U(0)) = −1 (16.134)<br />

mivel0 ≤ U be (0) < U ref , így biztosan igaz, hogy<br />

mivel<br />

U(i) =<br />

|U(i)| ≤ U ref , (16.135)<br />

{ U(i−1)+Ube (i−1)−U ref ha sgn(U(i−1)) = 1<br />

U(i−1)+U be (i−1) ha sgn(U(i−1)) = −1 . (16.136)<br />

– Ennek alapján a számlálási periódus végén az integrátor kimenetén az<br />

U(2 N ) =<br />

2∑<br />

N −1<br />

j=0<br />

2∑<br />

N −1<br />

U be (j)−U ref<br />

j=0<br />

d(j),<br />

∣ U(2 N ) ∣ ∣ ≤ Uref , (16.137)<br />

értéket kapjuk, amiből átalakítások után az<br />

2 1 ∑<br />

N −1<br />

U be (j)<br />

∣2 N − 1 2∑<br />

N −1<br />

∣ ∣∣∣∣<br />

U ref 2 N d(j)<br />

∣ = U be<br />

− m( 2 N) ∣ ∣∣∣∣<br />

U ref 2 N ≤ 1<br />

2 N (16.138)<br />

j=0<br />

j=0

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!