Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

82 5. TELJESÍTMÉNY ÉS HATÁSFOK, TELJESÍTMÉNYFOKOZATOK
U t -U m
U m
i C
-1 -1 -1
= =
R e
R v
R f
M
R f
5.10. ábra. A "B" osztályú teljesítményfokozat egyik tranzisztorának az árama.
iC
u CE
I c
t
U t
egyenlet segítségével határozható meg. A telepből felvett teljesítmény a
P T = 2U t i C (t) = 2U t
I c
π
képlet alapján számítható, mivel igaz, hogy az egyik tranzisztoron
(5.49)
∫ T
4
I c cos(ωt)dt = I ∫ π
c 2
cos(x)d(x) = I c
2π − π 2π [sin(x)]π 2
−
π
2
2
= I c
π , ahol
i C (t) = 1 T − T 4
(5.50)
A telepből a fokozat akkor veszi fel a legnagyobb teljesítményt, ha i C (t) maximális, vagyis az
I cmax = (U t −U m )/R f . Ennek alapján a telepből felvett maximális teljesítmény a
x = 2π
T t.
P T max = 2U t i C (t) max
= 2U t
I cmax
π
= 2 π U U t −U m
t
(5.51)
R f
egyenlet segítségével határozható meg.
Érdekes kérdés, hogy a "B" osztályú teljesítményfokozatokban mikor a legnagyobb az egy tranzisztorra
jutó disszipációs teljesítmény. Ehhez meg kell határozni egy általánosI c ampitúdójú kivezérlési
szint mellett az egy tranzisztorra jutó disszipáció értékét:
P D(1tr) = 1 2 (P T −P f ) = U t
I c
π − I2 c
4 R f, (5.52)
és ezután meg kell választani azt az I cM értéket, aminél a tranzisztorok disszipációja maximális lesz.
Ez az érték aP D(1tr) kifejezés I c szerinti deriváltjának nulla helyén található, azaz
amiből az I cM értéke
dP D(1tr)
dI c
= U t
1
π − I c
2 R f = 0, (5.53)
I cM = 2 π
Ezen a helyen az egy tranzisztorra jutó maximális disszipációra a
összefüggés adódik.
U t
R f
. (5.54)
P Dmax(1tr) = 2 π 2 U 2 t
R f
− 1 π 2 U 2 t
R f
= 1 π 2 U 2 t
R f
(5.55)