12.01.2014 Views

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

282 13. KÖZEL SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK<br />

Az ábrák alapján megállapítható, hogy a fázissíkon a lineáris differenciálegyenlet megoldásai exponenciálisan<br />

csökkenő, illetve növekvő spirálok. Ugyanis, ha ζ > 0, akkor a rendszer exponenciálisan<br />

csökkenő, ha ζ < 0, akkor pedig exponenciálisan növekvő amplitúdójú szinuszos jelet állít elő.<br />

Éppen ez az oka annak, hogy lineáris rendszerekkel nem tudunk állandó amplitúdójú szinuszos, vagy<br />

közel szinuszos jelet előállítani, hiszen ehhez ideális áramkörre volna szükség, amelynek a pólusai<br />

éppen ajω tengelyre esnek. Ellenben az ilyen rendszer által előállított jel amplitúdója függene a rendszer<br />

kezdeti feltételeitől is, azaz lényegében nem lenne stabil. Ezért állandó stabil amplitúdójú közel<br />

szinuszos jelet csak nemlineáris eszközök segítségével tudunk előállítani.<br />

Az állandó amplitúdójú jelek előállításakor szükséges az, hogy a rendszer bármilyen kezdeti feltételről<br />

indulva, tranziensek után minden esetben ugyanazt a periodikus jelet állítsa elő. Ez azt jelenti,<br />

hogy ezeknek a rendszereknek a fázissíkon határciklusa van.<br />

A nemlineáris differenciálegyenletek határciklusa egy olyan önmagába visszatérő zárt görbe a fázissíkon,<br />

amelyhez a nemlineáris differenciálegyenlet megoldása tetszőleges kezdeti feltételről indulva<br />

aszimptotikusan tart. Az általunk korábban megismert<br />

d 2 x<br />

dt 2 +ε( x 2 −1 ) dx<br />

+x = 0, (13.77)<br />

dt<br />

Van der Pol differenciálegyenlet, Wien-oszt ennek az egyenletnek megfelelő<br />

dy<br />

dx = −εy( x 2 −1 ) +x<br />

y<br />

(13.78)<br />

fázissík egyenlet rendelkezik ilyen határciklussal, amit a 13.9. ábrán illusztrálunk.<br />

Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a rezgés amplitúdójaX 0 valóban közel 2 értékű, ahogy azt<br />

a harmonikus egyensúly elve alapján megbecsültük.<br />

13.3. Gyakorlati módszerek<br />

Az egyes oszcillátor kapcsolások elsősorban abban különböznek egymástól, hogy a két alapvető feladatot,<br />

a rezgési frekvencia és amplitúdó beállítását milyen áramköri elrendezéssel oldják meg.<br />

Az amplitúdó meghatározás módszerei<br />

A közel szinuszos jelet előállító oszcillátorokban az állandó rezgési amplitúdót kétféle megoldással<br />

hozzuk létre:<br />

• Kvázilineáris elem alkalmazásával, ahol olyan lineáris áramköri elemet használunk, amelynek<br />

az áramköri paramétere (például az ellenállása) vezérelhető a rezgési amplitúdó függvényében.<br />

Ezt a megoldást olyan esetben célszerű alkalmazni, amikor az oszcillátorban nincs frekvencia<br />

szelektív elem (például rezgőkör), ezért az oszcillátor torzítása erősen függ a rendszerben keletkező<br />

magasabb harmonikus összetevőktől.<br />

• Nemlineáris elemmel, amely - a Van der Pol oszcillátorhoz hasonlóan - növekvő rezgési amplitúdó<br />

esetén egyre nagyobb mértékben terheli a rezgő rendszert, és ezért biztosítani képes a<br />

határciklus kialakítását és a rezgési amplitúdó stabilizálását. Ezt a megoldást akkor lehet eredményesen<br />

alkalmazni, ha az oszcillátorban frekvencia szelektív elem (például rezgőkör) található,<br />

amely akkor is biztosítani képes a közel szinuszos jelet, ha a nemlineáris elem jelentős<br />

felharmonikus jeleket generál.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!