Dr. Pap László jegyzete - BME Hálózati Rendszerek és ...

4.2. A FOGYASZTÓ CSATOLÁSI MÓDJA 61
+U t
R f
i C
~
=
u CE
4.3. ábra. Példa a közvetlen csatolású fogyasztóra.
+U t
R C
∞
i C
~
=
u CE
R f
4.4. ábra. Első példa a kapacitív csatolású fogyasztóra.
egyenlet megoldásával meghatározható az ehhez tartozó optimális munkaponti áram értéke:
I C0opt = U t −U m
2R f
. (4.7)
4.2. A fogyasztó csatolási módja
A csatolási módok bemutatásánál a csatolást végző reaktív elemeket, kapacitásokat és induktivitásokat
végtelen értékűnek fogjuk tekinteni. Ez mindenképpen zavaró lehet, hiszen a valóságban ilyen
elemeket nem lehet realizálni, illetve egy végtelen kapacitás vagy induktivitás feltöltéséhez végtelen
energiára volna szükség. Itt ez a jelölés csak arra utal, hogy ezek az elemek olyan nagy értékűek, hogy
az áramkör működési frekvenciáján a kapacitás elegendően kicsi, az induktivitás pedig elegendően
nagy impedanciájú az áramkörben lévő egyéb (például ohmos) elemek impedanciájához viszonyítva.
A fogyasztó és az aktív eszköz kapcsolatát csatolási módnak nevezzük. A csatolási mód típusai az
alábbiak lehetnek:
• Közvetlen csatolás, amikor a fogyasztó és az aktív eszköz között közvetlen egyenáramú kapcsolat
van. Erre mutat példát a 4.3. ábra, ami a bevezető példában tárgyalt áramkörrel azonos.
• Kapacitív csatolás, ahol az aktív eszköz és a fogyasztó között egy csatolókapacitás található.
Ilyen kapcsolás látható a 4.4. és 4.5. ábrán. A 4.5. ábrán lévő kapcsolásnál feltételezzük,
hogy a tranzisztor kollektorában elhelyezett áramgenerátor árama pontosan azonos a tranzisztor
munkaponti áramával. Ezt csak speciális kapcsolási elrendezéssel (például a később megismert
visszacsatolással) lehet megoldani.