Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

A munkavállalók nagy része minimálbérért dolgozik, vagy fekete
munkavállalóként elesik a bejelentett munkával járó előnyöktől.
Mivel rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, többségüknél egyenesen
következik a közüzemi tartozások halmozása, hiszen a rendelkezésre álló
jövedelmeik elsősorban a létfenntartás finanszírozását biztosítják.
Az anyagi (megélhetési, lakhatási) problémák szakmai szempontból is súlyos gondot
jelentenek a gyermekjóléti szolgálat családgondozói számára, mivel amíg egy
családnak nincs biztosítva a fizikai létbiztonsága, addig illúzió elvárni tőlük, hogy a
magasabb szintű szükségletek kielégítésére tegyenek erőfeszítéseket (pl.
gyermeknevelési problémákról beszélni úgy, hogy nincs mit enni, vagy nem tudnak
fűteni).
A gyermekek elhanyagolása folyamatosan jelentkező probléma. Elsősorban a
legrosszabb társadalmi helyzetű családoknál jelentkezik, de vannak olyan érzelmileg,
fizikailag elhanyagolt gyermekek is, akiknek szülei értelmiségi pályán dolgoznak, s
jövedelmi helyzetüket tekintve is a felső-középosztályba sorolhatók.
Ez utóbbi esetekben az elhanyagolás a szülő/szülők életvitelével, illetve alkoholproblémájával,
gyógyszerfüggőségével van összefüggésben.
A szenvedélybetegségek közül az alkohol-betegség az, amely jelentős számban
jellemző országosan, és érinti a gyermekjóléti szolgálat klienskörét.
A gyógyszerfüggőség elsősorban a női kliensek között fordul elő, itt nagyon magas a
látencia.
A felnőtt betegek motiválatlansága, betegség belátási képességének hiánya komoly
nehézséget jelent a kezelésbe irányítás során, mivel a kezelés igénybevétele
önkéntes, jelen jogi szabályozás szerint a kényszergyógykezelés nem alkalmazható.
Gyermekjóléti szolgálat lehetséges szerepei
A családgondozáson túl legjelentősebb feladat a prevenciós munka, mely több
szinten is megvalósulhat:
- A primer prevenció célja megelőzni, hogy a gyermek bűncselekmény,
bántalmazás áldozatává váljon. Enyhíteni kell a veszélyeztető körülményeket,
csökkenteni azok hatását, megelőzni az új esetek előfordulását.
- A másodlagos vagy szekunder prevenció célja, hogy az elkerülhetetlenül
előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények
időtartalmát csökkentse. E tekintetben kiemelkedően fontos az észlelő és
jelzőrendszer működtetése, a társintézményekkel való együttműködés
megszervezése, esetmegbeszélések tartása. Ide sorolható gyermekjóléti
tevékenység a veszélyeztetett gyermek családjával végzett családgondozási
munka is, a gyermek problémáinak rendezése és a családban jelentkező
működési zavarok ellensúlyozása érdekében. A jelzőrendszer segítségével,
megfelelő reklámmal, szabadidős programok szervezésével ismerté és
elérhetővé kell válnia a szolgáltatásnak, hogy mindenki közvetlenül
fordulhasson szakemberekhez, mielőtt a felmerült gondok
veszélyeztetettséget idéznének elő.
- A harmadlagos prevenció a rehabilitációt, reintegrációt foglalja magába. Azaz a
visszatérés lehetőségét a normál életbe, hogy a múltbéli események
lehetőség szerint minél kevésbé akadályozzák a fiatalt a beilleszkedésben
104