Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

megteremtése érdekében az Alkotmányban és az Egyezményben már garantált
jogok egy részének, az úgynevezett gyermeki szociális jogoknak a törvényi
kibontása, mintegy megteremtve a gyermekek védelme harmadik korszakának
alapját.
A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze, amely kettős
funkcióval rendelkezik. Egyrészről a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül
gyermekeknek biztosít ellátásokat, melyek a családban történő nevelkedésüket
segítik elő, továbbá megelőzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget.
Másrészről a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül valamilyen okból családjukban
nem nevelhető gyermekek számára nyújt családpótló vagy a családi modellhez
közelítő ellátást.
A Gyvt. azt a célt, hogy létrejöjjön a minden rászoruló gyermek védelmét növelő
intézményrendszer, valamint, hogy érvényesüljenek a nemzetközileg is elfogadott
szilárd értékek, fokozatosan valósítja meg. A Gyvt. 1997. november 1-jei
hatálybalépése óta többször módosult, azonban a módosítások nem érintették a
Gyvt. célját és alapelveit, így különösen azt, hogy a gyermek nevelésére elsősorban
családja jogosult és köteles, illetve, hogy a család életébe történő hatósági
beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha a gyermek érdekében
elkerülhetetlen.
A Gyvt. által garantált gyermeki jogoknak megfelelő ellátórendszer kiépítése
szükségessé tette egy egységes „gyermekeink védelmében elnevezésű”
nyilvántartási rendszer kialakítását is, amely biztosítja a gyermek gondozásában a
tervszerűséget, a partneri együttműködést, a felelősség megosztását, továbbá
lehetővé teszi a gyermekeket érintő döntések átlátható felülvizsgálatát.
Gyvt. 2002. évi módosítása a helyi és a települési önkormányzatok kötelező
feladatainak differenciáltabb – lakosságszámhoz kötött – meghatározását, a
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezését, a
gyermekétkeztetés normatív kedvezményével érintett személyi kör bővülését, a
családból kiemelt gyermekek differenciáltabb, speciális, illetve különleges ellátását
biztosító intézmények rendszerének kiépítését célozta meg.
A Gyvt. 2003. évi módosítása – a gyermeki jogok hatékonyabb érvényesítése
érdekében – a gyermekjogi képviselő jogintézményének létrehozását, a gyermekek
kiszámíthatóbb szociális biztonságát elősegítő rendszeres gyermekvédelmi
támogatás – ma kedvezmény – újrafogalmazását, a bántalmazott gyermekek
hatékonyabb védelmét, az otthonából távozni kényszerülő szülő és gyermek fokozott
biztonságának megteremtését, továbbá a kötelezően megfogalmazott önkormányzati
feladatok – időbeni – végrehajtásának reálisabb megjelenítését eredményezte.
A Gyvt. 2004. évi jogharmonizációs célú módosítása teljes összhangot teremt a
közösségi joggal, illetve a szociális területet érintő Bírósági ítéletekben
megfogalmazott elvekkel, követve a jogharmonizációs folyamat hazánkban történt
megkezdése óta eltelt időszakban bekövetkezett változásokat is. Így a Gyvt. hatálya
kiterjed a letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a menekültként
elismert gyermekek, fiatal felnőttek és szüleik mellett a munkavállalók Közösségen
belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendeletben meghatározott jogosulti
körre is. A Gyvt. 2004. évi második, illetve 2005. évi módosítása – amely 2005.
január, illetve 2006. január 1-jén lépett hatályba – körében a pénzbeli ellátások
célzottabbá tétele, a hátrányos élethelyzetben levők fokozottabb támogatása,
valamint a gyermeki jogok érvényesülése (testi fenyítés tilalma, az ingyenes
87