Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

tapasztalatokon, az emberi-szakmai tőkének egy magasabb fokú konvertálhatóságát
jelezve. A szakzsargon használata és tartalmi elemek bevonása a meghatározásba
olyan nevelőszülőket jellemez, akik néhány éve léptek a rendszerbe, ez a
nevelőszülői képzés elmúlt években történt tartalmi változására utalhat.
„Szabályozott viszonyrendszer egy segítő és egy segítséget, humán szolgáltatást
igénylő személy között egy közösen meghatározott cél érdekében.” (nő, 3 éve
dolgozik szociális szolgáltatásban)
„Következetes, szeretetteljes, megértő, elfogadó nevelés, szocializációra való
felkészítés.” (nő, 2 éve dolgozik szociális szolgáltatásban)
„Beszélgetéseken keresztül megpróbálom megismerni és megérteni a gondozottakat,
segíteni befogadásukat.” (férfi, 5 éve dolgozik szociális szolgáltatásban)
A szakmai és képző szervezetek képviselőinek kibővített megfogalmazásaiban
egyrészt visszaköszönnek a nevelőszülők közlései, másrészt egyértelműen
megállapítható, hogy ezen szervezetek tagjai a szakmai tudást és a kapcsolódó
szakmai nyelvezetet is magabiztosan kezelik. A kutatás sajnos nem tud válasz adni
arra a természetes felvetésre, hogy a megfelelő képzők és közvetítők ellenére miért
nincs meg az a tudástranszfer, amely - fogalmi szinten is megjelenítve –
professzionalizáltabbá tehetné a nevelőszülői hivatást.
„..a segítő kapcsolatot olyan együttműködésben határoznám meg, amelyben az
elfogadás, a segítőszándék, a másik ember tisztelete összhangban van az aktív és
tevékeny segítő munkával.” (gyermekvédelmi szakember)
„…Az objektivitás -, ha túl involválttá válik a kapcsolat, akkor nem tudunk hatékonyak
lenni…. Az individuali-záció elvének követése („címkézés”, kategorizálás kerülendő).
A kliens önrendelkezésének tiszteletben tartása (a kliensnek joga van az
önmeghatározásra). A probléma felismerése (nagyon fontos, hogy minden esetben
tiszteljük a kliensünket, ami nem azt jelenti, hogy a viselkedését is tisztelnünk kell)…
Az egyes esetek sajátos-ságainak, jellegzetességeinek figyelembe vétele és a
beavatkozások ehhez való igazítása…” (képző szervezet képviselője).
”Egy szabályozott viszonyrendszer egy professzionális segítő és egy segítséget,
humán szolgáltatást igénylő személy között, melyben a beavatkozás speciális,
célzott kommunikáció eszközeivel a szolgáltatást igénylő személy érdekében és
beleegyezésével történik egy közösen meghatározott cél mentén” (módszertani szakember).
1.3 Gyermekvédelem
A gyermekvédelem fogalma meghatározható tágabb és szűkebb értelemben, célja
szerint tagolható ál-talános és speciális gyermekvédelemre, illetve a benne részt
vevők szerint területi és intézményes gyermekvédelemre.
Tágabb értelemben a gyermekvédelembe beletartozik a társadalom bármely
területén a gyermekek számára biztosított ellátás és védelem. Szűkebb értelemben
azt az állami feladatot jelenti, amely a különle-ges védelemre szoruló gyermekek
érdekeit óvja hatósági eszközökkel.
75