Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

törvény és rendeletei, a foglalkoztatást segítő, támogatott képzések jogi
hátterét a foglalkoztatási törvény tartalmazza.
Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések a felnőttképzés egyik
legnagyobb területét jelentik mind a képzések és a részvevők számát, mind a
szakképesítések választékát illetően. Ebben az esetben az iskolarendszeren
kívüli felnőttképzés elsődleges célja egy konkrét szakmai képzettség,
szakképesítés megszerzése.
Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések szerepének jelentőségét növeli,
hogy a felnőttek munkavállalói, családi feladataihoz, anyagi lehetőségéhez és
időbeli elfoglaltságához az iskolarendszeren kívüli képzések jobban képesek
alkalmazkodni, mint az iskolai rendszerűek.
Munkaerő piaci képzés: célja az egyén munkába állásának, illetve
munkahelye megtartásának az elősegítése. Ezt a célt általában az állam által
elismert szakképesítések vagy állam által el nem ismert – munkaköri, vagy
betanító – képesítések megszerzésével lehet elérni.
A felnőttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a
nyelvi képzés, amelyet a 2001-ben megalkotott felnőttképzési törvény definiál,
mint külön felnőttképzési területet.
A felnőttképzés szerepe
A felnőttképzés szerepe az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megnövekedett.
Ennek oka a társadalmi környezet, a gazdaság felgyorsult változása, ami a
munkavállalók részéről az ismeretek folyamatos aktualizálását, korszerűsítését teszik
szükségessé. A felnőttképzés által megvalósítandó cél egyrészt a gazdaság, a tudás
versenyképességének fejlesztése, másrészt a
társadalmi kohézió, valamint a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása, az
esélyegyenlőség biztosítása. 5
Az oktatással, képzéssel kapcsolatban más elvárásai vannak a társadalomnak, az
egyénnek és gazdaságnak. A társadalmi szint az elvárásait direkt módon kívánja
érvényesíteni, hogy azok megjelenjenek a jogszabályokban és a tantervekben közvetlen
módon. A gazdaság indirekt módon érezteti elvárásait, hatással van a munkaerőpiacra, az
álláskínálatra és ilyen módon közvetetten képes befolyásolni az oktatás-képzés irányát. Az
egyén törekszik direkt és indirekt módszerekkel együtt optimalizálni helyzetét, érvényesíteni
érdekeit. Célja, hogy megfelelő jövedelmet, jó életminőséget és karriert érjen el. Eközben az
elvárásoknak létezik egy negyedik szintje is, és ez érezteti hatását az előző három szinten.
Ez nem más, mint a nemzetközi hatás, hiszen a versenyképesség megőrzésének egyik
feltétele a nemzetközi trendekhez való alkalmazkodás, a nemzetközi trendek követése.
5 Dr. Szép Zsófia: A felnőttképzés stratégiai irányai és feladatai, „Szakképzési és Felnőttképzési Kutatások a
Jövőért" nemzetközi kutatási konferencia (2004. november 18-19.) tanulmánykötet,
http://www.nive.hu/felnottkepzes/index.htm, (2005.10.20.)
191