Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyerek egészségi állapotára,
mentá-lis, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésére. A veszélyeztetettség fogalma
gyakorlatilag mindkettőt – a gyer-mekbántalmazást és az elhanyagolást – magában
foglalja, amellyel szemben a gyermeket védelem illeti meg [Gyvt. 6. § (5) bek.].
Azonban a gyermek akkor is lehet veszélyeztetett, ha nem bántalmazott és nem
elhanyagolt, így a gyermek magatartása, a szülő egészségi állapota, anyagi
körülménye, életvitele lehet veszélyeztető körülmény.
Az elemzés e területe különbözik az eddigiektől, a fejezet nem a szaknyelv egy
fontos fogalmával, hanem a gondozott gyermekek legfontosabb problémáival, a
támogatási szükségletek vizsgálatával fog-lalkozik (Q10. és Q11. kérdés). A
nevelőszülők a gondozásba vettek legfőbb problémáinak az előfordulás sorrendjében
a következő elemeket sorolták fel (a válaszokat tipizálva, de az említések
tartalmának rövid feltüntetésével írjuk le):
1. Beilleszkedési problémák, amelyek egyaránt lehetnek iskolai/óvodai illetve az új
lakókörnyezetbe való beilleszkedési zavarok, de ide sorolandók a fogyatékosságból
fakadó beilleszkedési nehézségek is. A beilleszkedési zavar természetesen tünet,
amelynek lehetséges okai külön problémaként kezelve további besorolásra kerültek.
Meg kell jegyezni, hogy a beilleszkedés befogadást is feltételez, amely viszont
előkészítést igényel, ennek a momentumnak a vizsgálata rendkívül fontos lenne a
probléma megértése céljából.
2. Tanulási problémák, lemaradás az oktatásban; a gondozásba vételt megelőző
családi környezet általá-ban nem volt képes biztosítani sem a tanulás feltételeit, sem
az iskolarendszer által elvárt segítségnyújtást sem, így gyakran azok korai
szakaszban elsajátítandó alapvető kompetenciák hiányoznak, amelyek szükségesek
az iskolai előmenetelhez.
3. Személyiségproblémák, önértékelési problémák, érzelmi defektusok,
bizalmatlanság; ezek a tünetek a szülői család bizonytalanságából, felbomlásából, a
családok rendkívül rossz szociális helyzetéből, a csalá-dokban megtalálható
devianciákból fakadnak.
4. Magatartási devianciák, ami érthető módon következnek ezeknek a gyerekeknek
az életsorsából.
5. Szocializációs problémák, ami egyrészt a kulturális másságból, másrészt az
alacsony szociális státuszból fakadnak
6. Kulturális különbségek abból a tényből adódóan, mely szerint a roma gyerekek
magasan felülreprezen-táltak a gondozottak között.
7. Életcélok, jövőbeni perspektívák hiánya, amely rendkívüli módon megnehezítik az
oktató-nevelő munka hatékony végzését.
8. A szülői család rossz anyagi helyzete, ez az állapot általában már nem
szegénységet, hanem inkább nyomorúságos körülményeket, éhezést jelent.
80