Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

elhelyezéséig. Az Egyezmény azonban tételesen felsorolja a hatálya alól kizárt ügyek
csoportját, egyrészt azokat, amelyeket már más szerződés rendez (pl. tartás,
örökbefogadás), vagy nem a családjog területéhez tartozó kérdések (pl.
menedékjog).
Az Egyezmény szerint a gyermekek személyével és vagyonával kapcsolatos
intézkedések meghozatalára alapvetően a gyermek szokásos tartózkodási helye
szerinti államnak van joghatósága. Ezzel biztosítja, hogy a gyermekkel legszorosabb
kapcsolatban levő állam hatósága döntsön, ahol természetesen a hatósások a saját
belső jogukat alkalmazzák, tehát akár a Gyvt.-t. Így kerülhető el, hogy több
országban folytassanak eljárást, és akár ellentétes döntések születhessenek.
Emellett az Egyezmény lehetővé teszi a szülői felelősség tárgyában hozott
határozatok és egyéb intézkedések kölcsönös elismerését és végrehajtását is, ha
nem áll fenn kizáró ok. Az eljárásra itt is azon részes állam joga alkalmazandó,
amelynek területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik. A helyi hatóságok
azonban csak a Központi Hatóságokon keresztül léphetnek kapcsolatba egymással.
Hazánkban a Központi Hatóság feladatait szakminisztérium látja le.
A 2201/2003. Rendelet 2005. március 1-jén lépett hatályba hazánkban és
megkönnyíti, meggyorsítja a gyermekkel való kapcsolattartás (és bizonyos feltételek
fennállása esetén) a szülői felügyelet tárgyában, az egyik tagállamban hozott
határozatnak a másik tagállamban való végrehajtását, valamint hatékonyabb
gyermekvédelmet biztosít határokon átnyúló ügyekben a tagállamok által kijelölt
Központi Hatóságok együttműködése által. A rendelet biztosítja a gyermek azon
jogát, hogy mindkét szülőjével tartsa a kapcsolatot a házasság felbontása után akkor
is, ha a szülők különböző tagállamokban élnek. Az egyik tagállamban, a
kapcsolattartás tárgyában hozott határozat a többi tagállamban minden külön eljárás
lefolytatása nélkül végrehajtható, amennyiben a határozatot hozó bíróság,
gyámhivatal – a rendelet III. melléklete szerinti – igazolást állít ki.
2.3 A gyermekvédelmi gondoskodás
A gyermekek védelmének rendszere
1997. április 22-én az Országgyűlés közmegegyezéssel elfogadta a Gyvt.-t, és ezzel
új korszakába lépett a gyermekek védelmét szolgáló intézményrendszer, a
gyermekvédelmi ellátás és gondoskodás, valamint a gyámügyi igazgatás rendszere.
A törvény minden Magyarországon élő gyermek mindenekfelett álló érdekét
védelmezi, ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamely
okból különleges védelemre szorulnak, illetve akiket bántalmaznak, elhanyagolnak.
Az Alkotmány kimondja, hogy a szülőket illeti meg az a jog, hogy a gyermeküknek
adandó nevelést megválasszák, ugyanakkor az állam minden gyermeknek védelmet
és gondoskodást nyújt. Az Alkotmány ugyan az államnak igen tág szabályozási
lehetőséget ad a gyermekvédelmi rendszer kialakítására, ezt a lehetőséget azonban
a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény korlátozza, meghatározva a rendszer elveire
és elemeire vonatkozó alapvető szabályokat. Az Egyezmény ezért egy egységes
rendszerben szabályozza a gyermekek támogatására és védelmére vonatkozó
kötelezettségeket. Szükségessé vált a jogrend és a szociális biztonság
86