Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

Az oktatási-képzési rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi
trendekhez, illetve a munkaerő piaci kereslethez és a munkaerő piac változásaihoz tudjon
alkalmazkodni, valamint ennek tükrében legyen képes kialakítani a képzési kínálatot,
struktúrát. A változások többféle formában megjelenhetnek. A változás megnyilvánulhat
mennyiségben, struktúrában, tartalomban vagy minőségben.
A felnőttképzés célcsoportjai
Először azt tisztázom, hogy mi a felnőttképzés, és ki lehet a felnőttképzés résztvevője. A
felnőttképzés az a formális, nem formális képzés, amelyben 18. életévét betöltött, nem
tanulói, nem hallgatói jogviszonyban lévő felnőtt vesz részt.
A felnőttképzési törvény (2001. évi CI. Tv.) a felnőttképzés 3 területét határozza meg. Ez
a három terület a következő: az általános, a szakmai és a nyelvi képzés. Az általános képzés
célja elsősorban a közismereti tárgyakra irányul, ez általában a felzárkóztató képzést jelenti,
a rendes korban meg nem szerzett ismeretek pótlását. A szakmai képzésnek célját tekintve
kétféle lehet. Lehetséges államilag elismert szakképesítés megszerzése ezek az Országos
Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések, vagy a másik lehetőség az egyéb szakmai
ismeret elsajátítása.
A felnőttképzés célcsoportjába beletartozik minden felnőtt, aki tankötelezettségét
tejesítette és nem vesz részt iskolarendszerű oktatásban képzésben. A célcsoportokat a 4.
számú ábra mutatja.
4. ábra: A felnőttképzés célcsoportjai
Célcsoportok (3)
Munkavállalók,
foglalkoztatottak
Munkanélküliek,
álláskeresők
Inaktívak
Forrás: Szép Zsófia – Vámosi Tamás (2007): Felnőttképzés és szakképzés, makrofolyamatok,
tervezés. Pécs, PTE-FEEK
192