Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

neveléselméleti összetevőkre való utalás, illetve az az átfogó, integrált szemléletű
megközelítés, ami magában a projekt módszerben is nélkülözhetetlen [13].
A „céltudatos cselekvés” ennek a fogalomnak a fontos „terminológiai
eleme”. Mint „egységesítő folyamatban” az aktivitásnak, a tanulási törvények
megfelelő felhasználásának, és a magatartás etikai minőségének kell
megjelennie. Külön hangsúlyozza a terminológiai elemzésében a céltudatosságot.
Példákon keresztül mutatja be a céltudatosság különböző egyéni és csoportos
projekt lehetőségeit. Nagyon lényegesnek tartom a következő gondolatát. „Ha olyan
tevékenységsorozatot tervezünk, amely egy adott skála mentén a fenyegető
kényszertől a teljes szívvel-lélekkel végzett foglalkozásig terjed, akkor a
projektterminus vagy a céltudatos tevékenység csak a skála felső részén
helyezkedhet el”.(14) Véleménye szerint, aki ilyen teljes szívvel-lélekkel vesz részt a
tanulási folyamatban, magasabb fokú ismeretekre és készségekre tesz szert, és az
így szerzett tudás hosszabb ideig elkíséri. Ha ezek a gondolatok 1918-ban fontosak
voltak, akkor napjaink információs társadalmában is azok, kellő módon alátámasztják
a projekt módszer szélesebb elterjesztését. Kilpatrick kitér a tanulási törvényekre is,
amelyek közül a felkészültség, a hatás, és a gyakorlat törvényét említi. Kitér még
a tanulás egy negyedik „törvényére”, a beállítódás, (set) vagy attitűd elemzésére,
illetve a projekt módszer terminológiájának megvilágításában betöltött szerepére, az
elégedettség és felkészültség kölcsönkapcsolatára. Szerintem nagyon fontos még
az erkölcsi nevelés és a projekt módszer kapcsolatáról leirt összefüggés. Nézete
szerint az erkölcsi karakter elsődlegesen osztott társadalmi kapcsolatrendszer, olyan
diszpozíció, amely meghatározza az egyén viselkedését és attitűdjét a csoport
hasznára hivatkozva. A nevelés során tehát elsődlegessé válik, hogy a gyermekben
kialakuljon a jó ítélőképesség, ki tudják választani az ideákat az adott esetekhez.
Ennek a tanulási folyamatnak a során nem csak eszmék és ítélőképességek, hanem
reakcióminták is előjönnek, vagyis az „adok-kapok” szokásai is alakulnak.
Megelégedés és bosszankodás váltja egymást ebben a cselekvést kísérő tanulási
folyamatban. Még ennek a rövid referátumnak a lehetőségei sem engedik meg, hogy
teljes egészében bemutassam Kilpatrick tanulmányát, mindössze azzal tudom
összegezésként zárni a mondanivalója lényegét, hogy „egyfajta óvatos
háttérelemzéssel” vette „nagyító alá” a projekt módszer terminológiáját, annak
befogadását szolgáló integrált megközelítésű elméleti munkát végzett.
Az oktatásnak sok formája létezik, aminél a hangsúly a diáktevékenységeken
van, és a tanár főképpen kísérő szereppel bír.
A projektoktatást a következő pontok jellemzik:
- Egy problémahelyzetről van szó, amivel meg kell birkózniuk a diákoknak.
- A projektet egy diákcsoport hajtja végre. Így sor kerül a kommunikációra, az
együttműködésre, a feladatmegosztásra.
- Nem a végeredmény, hanem a probléma megragadása a projektoktatás célja.
477