Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

gyermekétkeztetés kiszélesítése, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
bevezetése) határozható meg fő célként.
A Gyvt.-t módosító 2006. évi CXVII. törvény szerint kikerülnek a gyámhivatalok
szintjére, valamint a hatásköri és illetékességi szabályokra vonatkozó
rendelkezések, és ezeket a kérdéseket egy új Korm. rendelet (Gyár.) rendezi azóta.
2007. január 1-jével továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultság megállapításának feltételeiben változás állt be a jövedelemküszöb 10%kal
történő megemelésével.
A Gyvt. 2008. évi módosítása pedig bevezette a 2009. január 1-jén hatályba lépő
óvodáztatási támogatást a hátrányos helyzetű gyermekek számára.
A gyermekvédelemre vonatkozó jogi szabályozást számos kormányrendelet, illetve
miniszteri rendelet megalkotása teszi teljessé. (Lásd részletesen a rövidítések
jegyzékében.)
2.4. A gyermekvédelem szabályozásának rövid történeti áttekintése
A gyermekek védelme Magyarországon is egyidős a társadalom fejlődésével, hiszen
ha késéssel is, de mindig feleletet adott azokra a társadalmi-gazdasági kihívásokra,
amelyek mélyen érintették a gyermekeket. Ezért mindig más-más terület került
előtérbe, mintegy visszajelezve azokat a folyamatokat, amelyek a társadalomban
érzékelhetők.
A gyermekekre irányuló szociálpolitika egyik, történetileg kialakult formája a
gyermekvédelem. A gyermekvédelem első korszakát elsősorban az jellemezte, hogy
a társadalom gondoskodott a védelemre szorult gyermekekről – rokonok és
jótékonysági szervezetek segítségével – és csak ezek hiányában volt a közösség
feladata a gyermekek védelme.
A hazai gyermekvédelem első írásos megjelenése Szent István király I. törvényében
található, ahol rögzítették az özvegyek és vagyonos árvák védelmét.
A középkori gyermekvédelem egyházi menhelyek létesítésével adott választ a
társadalmi-gazdasági kihívásokra. A menhelyekben megfelelő ellátást adtak az
öregeknek, betegeknek, árváknak, amelyek később alapját jelentették a megjelenő
öregek otthonának, kórházaknak és árvaházaknak. A XVIII. század Magyarországon
is az árvaház alapítások százada volt, amelyek elsősorban egyházi és társadalmi
szervezetek kebelén belül jöttek létre. Első írásos emlékünk 1740-ből származik a
Nemcsó községben létrejött árvaházról. Mária Terézia már az árvaházak nevelési
programját is előírta.
I. József 1711-ben kiadott rendeletében először a vagyonos árvák mellé rendelt
tutorokat. Az 1724-ben kiadott királyi rendelet értelmében minden község maga
gondoskodott a szegényeiről és árváiról. A városokban városi hatóságok vagy céhek
látták el ezt a feladatot. Később, az 1886. évi 22. törvénycikk, „a községi törvény”
tette feladatukká, hogy gondoskodjanak a területükön levő elhagyott gyermekekről. A
gondoskodás megjelenésekor 105 árvaház működött országszerte, 9 állami, 4
megyei, 18 községi, 45 egyházi és 29 egyesületi.
A századfordulóra a gyermekvédelmi problémák azonban ennél szélesebb
értelmezést nyertek. A gondoskodásra szoruló gyermekek iránti állami felelősség
88