Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

„A neveltnek nincsenek rokonai, szülei. Csak a maga által létrehozott kapcsolatokkal
érvényesül.” (nő, 16 éve dolgozik szociális szolgáltatásban)
„Az elhagyott gyermeket magára hagyják a szülei, ezért a szociális körülményekre
való tekintet nélkül elárvásodik a gyermek.” (nő, 9 éve dolgozik szociális
szolgáltatásban)
Meglepően sokan adtak olyan magyarázatot a fogalomra - az első csoporthoz
hasonlóan, de más megközelítésből – amely szintén nem az elhagyottságot, mint
helyzetet ábrázolja, hanem az ebből fakadó következményeket. Ezek a
megközelítések érzelmi megközelítésűek, meglehetősen messze állnak a szakmai
nyelvezettől, egyszerűek, kevésbé átgondoltak. Bár logikusnak tűnhetne, de még
sincs összefüggés az ilyen típusú meghatározások és a válaszadó szociális
előképzettsége között (Q 14-es kérdés), ezek a nevelőszülők között éppúgy vannak
olyanok, akik részt vettek specifikus képzésben alkalmazásukat megelőzően, mint a
többi csoportban levők.
„Nehezen birkózik meg a problémákkal és nehezen nyílik meg mind felnőtteknek,
mind gyermekeknek.” (nő, 15 éve dolgozik szociális szolgáltatásban)
„Egy nagyon rossz érzés” (nő, 2 éve dolgozik szociális szolgáltatásban)
„Nehezen nyílik meg az embereknek nehezen illeszkedik be” (nő, ismeretlen ideje
dolgozik szociális szolgáltatásban)
„Az elhagyott helyzet egy olyan állapot, ami nagyon nagy lelki sérelmet okoz az
elhagyottakban…. Az ebbe a helyzetbe kerültek úgy érzik sehova sem tartoznak.”
(nő, 14 éve dolgozik szociális szolgáltatásban)
A szakmai és képző szervezetek képviselőinek megfogalmazásai - ha vannak, mert a
válaszadók fele nem felelt erre a kérdésre - lényegesen professzionálisabbak, a
fogalom többféle vonatkozását ragad-ják meg, szakmai nyelvezetük megfelelő. A
válaszok elmaradása azonban arra utal, hogy az elhagyott helyzettel kapcsolatosan
a magyar szaknyelv más fogalmakkal operál (állami gondozott, árva, veszélyeztetett).
„Két részre lehet bontani az elhagyottságot mint fogalmat: Érzelmi és fizikai
elhagyottságról beszélhetünk. Érzelmi elhagyottságon lehet érteni azt ha, a gyermek
a családjában nem kapja meg a figyelmet a szeretet, a segítséget, magára marad a
problémáival, szélsőséges viselkedési formák alakulhatnak ki (visszahúzódás,
agresszió, evészavarok).
Fizikai elhagyottság, ha a gyerek a vér szerinti szülő hibájából gyermekvédelmi
gondoskodásba kerül és az okokat saját magában keresi (önmagát hibáztatja),
valamint a szülő magára hagyja gyermekét (kórház előtt hagyott csecsemő).”
(módszertani szakember)
„A közeli hozzátartozó, potenciális támaszt jelentő személy, szülő, testvér, házastárs
szándékos, tartós távol-léte.” (gyermekvédelmi szakember)
A két csoport (nevelőszülők és szakemberek) meghatározásai között meglevő
különbségek okai-nak feltárása további kutatásoknak lehet célja. A jelentős eltérés
magyarázatára az eddigiekben említet-tek mellett - a szakmai nyelvben nem
honosodott meg a fogalom – a nevelőszülőségnek, mint kevésbé professzionális
szakmának a helyzetével magyarázható (nevelőszülőnek lenni sem anyagi, sem
erkölcsi értelemben nem jelent társadalmi megbecsülést - Q7-es kérdésre adott
73