15.12.2012 Views

Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

9. Családban előforduló bántalmazás (mindössze két említéssel, ami meglepően<br />

alacsony aránynak tűnik.)<br />

A problémákkal ellentétben lényeges szegényesebb a támogatási<br />

szükségletek felsorolása, ez annyiban jelent problémát, hogy ezek azok a<br />

tevékenységformák, amelyek válaszolni képesek a felsorolt problémákra. Mindebből<br />

az következik, hogy a <strong>nevelőszülő</strong>k eszközei gyakran elégtelennek bizonyulnak a<br />

gondozottak nehézségeinek kezelésére. Ez természetesen nem csupán az ő<br />

problémájuk, a kulturális különbségek kezelését, a családok rossz szociális<br />

helyzetének javítását értelmetlen lenne számon kérni rajtuk, mégis a támogatási<br />

szükségletek felsorolásából az tűnik fel, hogy a hangsúly a kevésbé szakmai, nem a<br />

segítő tevékenységekre helyeződik. Az említés sorrendjében a felsorolt szükségletek<br />

a következők (az első három szükséglet említése egyforma számban történt).<br />

1. Alapvető szükségletek biztosítása, ami alatt a megfelelő táplálkozást, öltözködés,<br />

ellátást értenek a <strong>nevelőszülő</strong>k.<br />

2. Az iskolai, oktatási problémák kezelése, a tanulmányi eredmények javítása, ami<br />

korrepetálásból, felzár-kóztató foglalkozásokból áll és a tevékenységek egy része<br />

átterhelődik, átterhelhető az adott oktatási intézményre, ahova a gondozott jár.<br />

3. Pszichológiai támogatás, amit jellemzően nem a <strong>nevelőszülő</strong>k, hanem az<br />

gondozotti hálózat szakembe-rei végeznek, a <strong>nevelőszülő</strong>k szerepe inkább a<br />

szakemberhez való eljuttatás illetve a szükségek felismeré-sében van.<br />

4. Érzelmi, erkölcsi fejlesztés, ami alatt elsősorban az elveszett család érzelmi<br />

viszonyainak a pótlását, a családból hozott devianciák megszüntetését jelölik<br />

szükségletnek.<br />

5-6. Egy-egy említés emeli ki a szülői családdal való kapcsolat fenntartásának<br />

szükségességét illetve a kevésbé körülírható munkára nevelés gondolatát.<br />

1.4 . Otthont nyújtó, <strong>nevelőszülő</strong>i ellátás<br />

Az otthont nyújtó ellátást <strong>nevelőszülő</strong> vagy otthont nyújtó intézmény biztosítja. A<br />

gyermek-elhelyezési jogkör a gyámhivatalt illeti meg. Az elhelyezés során a<br />

gyermeket elsősorban örökbe fogadó szülőnél, <strong>nevelőszülő</strong>nél, vagy ha ez nem<br />

lehetséges, gyermekotthonban, továbbá fogyatékosok, és pszichiátriai betegek<br />

otthonában lehet elhelyezni. Az elhelyezés során több szempontra kell figyelemmel<br />

lenni, így többek között a testvéreivel való együttes elhelyezésre is.<br />

A gyámhivatal hatósági döntését a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői<br />

bizottság segíti. A ha-tósági döntést megelőzően elhelyezési értekezletet kell<br />

összehívni, ahol széles körű társadalmi és szakmai kontroll mellett alakítják ki a<br />

gyermek egyéni elhelyezési tervére vonatkozó javaslatokat.<br />

A gyermeki jogok érvényesítése, a gyermekek családközeli elhelyezése érdekében<br />

változatlanul fejlesz-teni kell a <strong>nevelőszülő</strong>i hálózatot.<br />

A helyettes szülői és <strong>nevelőszülő</strong>i jogviszony, mint foglalkoztatási viszony 1997-ben<br />

kormányrendeleti szinten nyert szabályozást. E kérdés szabályozási szintje nem<br />

felelt meg a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek, amely előírja, hogy a<br />

81

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!