Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

jelenségeknek az újratermelődését jelenti. A gyermekvédelemnek is elő kell segítenie
ennek a körnek a megtörését.
A gyermekek szegénységének kockázatát leginkább növelő tényezők között szerepel
tehát a szülők ke-reső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés,
illetve a hátrányos helyzetű térségekben található lakóhely is. Az ezekből adódó
hátrányok kompenzálása érdekében Magyarországon differenciált pénzbeli
családtámogatási rendszer működik, mely a magyar szociális ellátórendszerben
kiemelt szerepet tölt be. A munkajövedelmek után a gyermekes háztartások
bevételeinek is a második legnagyobb tételét a családtámogatások képezik. Ezek
aránya – EU-s összehasonlításban is kiugróan magas – átlagosan 11,3%. Ennek
ellenére a gyermekes családok szegénységi rátája mintegy kétszer akkora, mint a
magyar felnőtt lakosság körében.
A legszegényebbek jövedelmének 48 százaléka származik munkából, 52 százaléka
társadalmi jö-vedelem (segély, illetve juttatás). A KSH adatai szerint a
leggazdagabbak jövedelmének nyolctizede származik munkából. A 2006-os adatok
alapján a leggazdagabb egytized tagjai egy főre számítva évi 1,8 millió forintból éltek,
míg a legszegényebb 300 ezer forintból.
Az egy főre jutó létminimum érték 2005-ben egy kétgyermekes családnál havi 40 896
forint volt, ez min-tegy 20 százalékkal, 48 047 forintra nőtt 2007-re. Az egész
családra vetítve a havi létminimum értéke 163 ezer forintról 192 ezerre emelkedett.
A szegénységi kockázat a gyermekeket egyedül nevelők családjában, valamint a
háromnál több gyer-meket nevelőknél a legnagyobb, bár az utóbbi időben a
nagycsaládok szegénységi kockázatát sikerült némiképp enyhíteni. Kiemelt
kockázatot jelent a gyermekszegénység szempontjából, hogy van-e aktív kereső a
családban. Ily módon a gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a
szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése. További eszközt jelentenek a pénzbeli és
természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások,
valamint a célzott programok (SZMM, 2006.)
A veszélyeztetett gyermekek számának emelkedése, majd a Gyvt. hatálybalépését
követő csökkenése mellett azonban folyamatosan nőtt az utóbbi két évben a
gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmé-nyek száma is (arányuk 3,23%),
szemben a fiatalkorúakkal (arányuk 2,22%), ahol három éve folyamatos csökkenés
tapasztalható.
A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében
kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését
gátolja vagy akadályozza. Jelenleg az SZMM háttérintézményében, a Szociálpolitikai
és Munkaügyi Intézetben (SZMI) folynak szakmai megala-pozó műhelymunkák a
veszélyeztetettség fogalmának pontosabb tartalmi meghatározása érdekében. Az
anyagi, környezeti, magatartási vagy egészségi okok általában együttesen,
egymással összefonódva jelen-nek meg. Az anyagi ok a leggyakrabban előforduló
tényező, a ritkábban előforduló egészségügyi ok mel-lett.
Évek óta hasonló tendenciát mutat a környezeti és a magatartási okok megléte.
Környezeti ok alatt a gyermeket gondozó személyek életvitelében, nevelési
78