Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma 1998. évig
(380 ezer volt ekkor) folyamatosan emelkedett, majd a rendszeres gyermekvédelmi
támogatás bevezetése, illetve a gyermekjóléti szolgálatok kiépülése után folyamatos
csökkenést mutat. Veszélyeztetett gyermekek száma 2006. évben 209 800 fő volt,
ebből környezeti 49131, magatartási 39347, anyagi 112489, egészségi ok miatt 8832
fő. Érintett családok száma 90 896 volt.
A KSH 2006.évi előzetes adatai szerint a bántalmazás (testi 3226, szexuális 308,
érzelmi 6430), és az elhanyagolás (testi 14 347, érzelmi 12 218) is mintegy 40 ezer
gyermeket érintett.
A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek elhelyezési aránya erőteljesen
megváltozott a gyermekotthoni elhelyezéssel szemben a nevelőszülői elhelyezés
javára, mert míg a 80-as évek közepén a rendszerben lévő gyermekeknek 25 %-a,
1997-re 40 %-a, mára mintegy 53 %-a él nevelőszülőnél.
4.2 Szociálisan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sebezhető
gyermekek problémái
A már említett Gyermekvédelmi törvény életbe lépése 1997. óta sem készült olyan
átfogó vizsgálat, amely a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátásokat
igénybevevő valamennyi gyermekre vonatkozna.
Neményi Mária és Messing Vera a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet
Gyermekvédelmi Főosztályának közreműködésével – az ICsSzEM felkérésére –
2005-ben végzett gyermekvédelmi szakellátásban gondoskodásban élő gyermekek
helyzetére vonatkozó kutatást. Mivel a szakellátásban gondozott gyermekek teljes
körére vonatkozóan átfogó vizsgálat nem készült, így az alábbi kérdésekre keresték
a választ:
1. milyen fő okok állnak a gyermekvédelmi gondoskodásba helyezés mögött,
2. vannak-e regionális, települési, illetve a családok szociális és etnikai háttere
alapján tapasztalható különbségek a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés
során,
3. tekintettel van-e a gyermekvédelmi gondoskodásba helyezés a gyermek speciális
és különleges szükségleteire, illetve milyen akadályok állnak a megfelelő ellátás
előtt,
4. befolyásolja-e, és ha igen, milyen módon a gyermekvédelmi gondoskodásba
kerülés a gyermek iskolai pályafutását, további esélyeit?
A vizsgálat során különböző szempontok alapján több mint 1800 olyan gyermekről
dolgozták föl az adatokat, akik a törvény életbelépését követően kerültek
gondozásba.
A romaság létkérdése markánsan megjelenik az anyagban. Szomorú megállapítás,
hogy a gyermekvédelmen belül különbségtétel mutatkozik a gyermekek között, pl.
erőteljes a különbség roma és nem roma gyermek esélyei között. A kutatás
egyébként nem vizsgálta a fenti tényből is adódó kérdést, hogy milyenek a
társadalomban a gyermekvédelmi szakellátásba bekerült s a nem bekerült roma
gyermekek esélyei.
109