Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

levél segítségével. Utóbbi adatközlőket a kutatás második fázisá-ban kívántuk
megkeresni a konkrét fellelhetőségükre vonatkozó adatok birtokában.
Az eddig ismertetett mintánkban résztvevő adatközlőket költség és időkímélés miatt
e-mail útján kerestük fel és küldtük meg a rendelkezésünkre álló mérőeszközöket.
Két hét után és több buzdítást kö-vetően csak szórványosan érkeztek vissza
információk.
A vizsgált populációk másik két csoportját felkészített kérdezőbiztosok keresték fel és
ezzel a módszerrel vettük fel az adatokat. A nevelőszülőket és a gondozásba vett
gyermekeket rétegzett minta-vételi eljárás alapján 10 %-os minta révén kívántuk
megkeresni személyes lekérdezés formájában. A kér-dőívek felvételére nappali és
levelező tagozatos BA és MA andragógia, ifjúságsegítő, közoktatási asszisz-tens
szakos hallgatóinkat vontuk be, akik az előméréseket Baranya megyében, Tolna
megyében, Somogy megyében, Zala megyében, Fejér megyében, Jász- Kiskun
megyében már elvégezték. További adatfelvé-telt a hallgatók utaztatásának pénzügyi
fedezete hiányában nem végeztünk.
Az információgyűjtés empirikus módja tehát e-mailes, illetve személyes megkeresés
nyomán történő adatfelvétellel történt.
2.3. Interjúk
A nyitó megbeszélést követően differenciált munkamódszert és információgyűjtési
szisztémát dolgoztunk ki. Egyrészt kialakítottunk egy olyan kutatókból és a
gyermekvédelem intézményes gyakorla-tában jártas munkatársi közösséget, akikkel,
napi rendszerességgel konzultációk és konzekvens feladatel-osztással, illetve az
egyes munkafázisok ellenőrzésével végeztük el a kutatási feladatokat.
Egy szélesebb szakértői körrel a területi gyermekvédelmi intézményrendszerben
meghonosodott képzési gyakorlatról, valamint a nevelőszülői ellátás és képzés
tapasztalatairól kívántuk adatokat feltárni és információkat gyűjteni. Az adatgyűjtés
sikere érdekében a velük való többszöri egyeztetések és beszél-getéseket követően
egy-egy részfeladat írásbeli elvégzésével bíztuk meg Őket. Így a gyermekvédelem
magyar joganyagát Dr. Somfai Balázs egyetemi docens elemezte, a képzési
rendszerről Varga Vera írt összefoglaló tanulmányt. Gyenis Gabriella a célcsoportok
gondozási módjait, Szűcs Gábor az eljárásmó-dokat és a finanszírozási adatokat
elemezte.
Az információgyűjtés racionalizálása érdekében változatos adatgyűjtési módszer
dolgoztunk ki. Előzetesen több információs kört alakítottunk ki. Így célzottan azoktól
az információközlőktől és forrá-sokból meríthettünk, akik, és amelyek nagy
biztonsággal pontos és számottevő információkkal rendelkeznek. Az „első körbe”
tartoztak a gyermekvédelmi központok, szakemberek, egyesületek, a témakörben
kutató és/vagy oktatóegyetemi munkatársak. Ez az „információs kör” azokat a jogi,
szociális közigazgatás, működtetés, képzési pontok és helyszínek adataira és
alapdokumentumaira irányították figyelmünket, amelyek a vizsgált témakör
makroszintű adataival látták el a kutató munkacsoportot.
A „második információs körben”azok az intézmények, kutatóhelyek, főhatósági
szintek szakem-berei vettek részt, akik a minisztérium, a képzési programok
engedélyeztetői (NSZFI) , valamint a szakte-rület országosan elismert szakemberei,
a jelenleg érvényes alapképzési, továbbképzési és vizsga- programok gondozói.
65