Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

a 2009 májusában Brazíliában megrendezésre kerülő VI. Felnőttoktatási
Világkonferencia módosít-e a felnőttoktatás fogalom- és funkciórendszerén.
„A felnőttképzés a felnőttek céltudatos és tervszerű fejlesztésére irányuló
tevékenységeknek azt a komplexumát foglalja magába, melyben meghatározott
kompetenciák kiművelése kap hangsúlyt. Szűkített értelemben felnőttképzésnek a
felnőttek – rendszerint hivatalosan is elismert végzettséget kínáló – szakmai
kiképzését, továbbképzését és átképzését nevezik.” 2
A felnőttképzés fogalma széles értelemben a nagykorúságot elért személyek
képzését jelenti, a gyakorlatban azonban nem ez a kritérium használatos. A
közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy
léphet be (a tankötelezettség felső korhatára 1998 óta a 18 éves kor). A felsőoktatási
törvény ugyanakkor a „nappali” tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a
felnőttképzés alanyának. 3
A fogalmak értelmezéséhez további adalék a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI.
törvény, amelynek értelmében a felnőttképzés az iskolarendszeren kívül folytatott
képzési tevékenység, amely célja szerint lehet általános, nyelvi és szakmai képzés.
Összeállításom további részében a felnőttképzés fogalmát használom, melybe
beletartozónak tekintem a felnőttek iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli
általános, nyelvi, szakmai képzését.
A felnőttek képzése alapvetően eltér a gyermekek képzésétől az alábbi jellemzők
miatt:
A felnőttképzés területei 4 :
Iskolai rendszerű felnőttképzés: általános, középfokú, vagy felsőfokú
végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul. Az
iskolarendszerű felnőttképzés fő funkciója a magasabb szintű általános
műveltség, illetve szakképzettség megszerzése. Törvényi szabályozását a
közoktatási törvény, a szakképzési törvény és a felsőoktatási törvény
tartalmazza. (A felsőoktatásban a levelező tagozaton tanulók is iskolai
rendszerű felnőttképzésben vesznek részt.) Az oktatás államilag nevesített
iskolarendszerben történik. A képzés idejére tanulói, hallgatói jogviszony
létesül a tanuló és a képző intézmény között.
Iskolai rendszeren kívüli képzés: ide tartozik minden olyan képzés, amelynek
résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói
jogviszonyban. Legnagyobb területe a munkaerőpiaci képzés, de ide tartoznak
a foglalkoztatási célú képzések, és a munkahelyi képzések is. Az iskolai
rendszeren kívüli képzések törvényi szabályozását alapvetően a
felnőttképzési törvény, a szakképzés alapvető jogszabályait a szakképzési
2 u.o. p. 163.
3 Zachár László: A felnőttképzés, munkaerőpiaci képzés tervezése, PTE TTK FEEFI, Pécs, 2003
4 Farkas Éva: Felnőttoktatás és –képzés Magyarországon, Kolombusz Kkt., Miskolc, 2004.
190