Franciak nevelőszülő projekt - PTE FEEK - Pécsi Tudományegyetem

folyamaton, attól kezdve, hogy a gyermekjóléti alapellátás keretében
családgondozásban részesül, az esetleges későbbi, súlyosabb, a gyermekvédelmi
gondoskodás beavatkozási formáin – védelembe vétel, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vétel – át egészen addig, hogy kikerül a gyermekvédelmi rendszerből. Az
adatlapok végső soron összekötik és összefoglalják a gyermekkel kapcsolatos teljes
gondozási folyamatot. (Ld. a No. 2. mellékletben)
A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartás tehát biztosítja a gyermek
gondozásában a tervszerűséget, a partneri együttműködést, a felelősség
megosztását, továbbá lehetővé teszi a gyermekeket érintő döntések átlátható
felülvizsgálatát. A nyilvántartási lapokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium
„Módszertani kézikönyv az egységes gyermekvédelmi nyilvántartási rendszer
használatához” című Útmutatója, valamint a gyámhatósá-gok, a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes
gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt adatokról szóló, többször
módosított 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet alapján 2007. április 1. óta kell
kötelezően vezetni.
A gyermekvédelmi rendszer fontos alapelve a hatósági és a szolgáltató tevékenység
szétválasztása, vagyis hatósági beavatkozásra csak akkor kerülhet sor, ha a
gyermekek védelme az ellátások önkéntes igénybevételével nem valósult meg. Az
önkormányzatok által biztosított jóléti ellátásokkal a gyámhatósági
kényszerintézkedések aránya csökkenthető és elősegíthető a családdal való
hatékony együttműködés. Ebből pedig az következik, hogy a veszélyeztetettség
megszüntetéséhez nem minden esetben szükséges hatósági beavatkozás.
Úgyszintén a hatósági beavatkozás korlátját jelenti az az alapelv, hogy a gyermeket
csak a törvényben meghatározott esetben lehet kiemelni a családjából és csak
anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt a kiemelésre nem kerülhet sor. A
veszélyeztető körülményeket elsősorban a családon belül kell megszüntetni.
A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el az egészségügyi
és szociális szolgáltatók, a közoktatási intézmények, rendőrség, ügyészség,
társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A Gyvt. hangsúlyozza, hogy e
személyeknek, szolgáltatóknak, intézményeknek és hatóságoknak, a gyermek
érdekében együtt kell működniük, vagyis kötelesek jelzéssel élni a gyermekjóléti
szolgálat felé, indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezni.
A gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzat feladata. A
Gyvt. fontos szerepet szán a családok megerősítését szolgáló területi gondozásnak,
az önkormányzatok ellátásra irányuló szolgáltató tevékenységének, valamint az
önkormányzat, állami és nem állami szervek hatékony együttműködésének.
A települési önkormányzatok elsősorban a gyermekjóléti alapellátásokat és egyes
pénzbeli támogatási formákat működtetik. A megyei önkormányzatok felelősek a
családból kiemelt gyermekek gyermekvédelmi szakellátásáért.
3.2. Finanszírozás
A nevelőszülők díjazásának a mértéke jelentősen változott az egyes kormányzati
ciklusok alatt, hiszen amíg 1998.évben a nevelőszülők 3900 Ft/hó/ gyermek összegű
nevelőszülői díjat kaptak, addig 2006.évben már 13 000 Ft/hó/gyermek díjat biztosít
számukra a költségvetés. Hasonlóan emelkedett a hivatásos nevelőszülők
106