Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Végül meg kell említenünk az írásban történő kinyilatkoztatásformát.
Ez esetben valamilyen írásmű, legtöbbször egy mennyei
könyv tartalmazza a feltárandó titkokat.
A tartalmi jellemzők közül elsőként az időbeli vonatkozással
foglalkozunk. Számos olyan anyagot találunk, amelyek történelemelőtti
vagy a történelem kezdetére datált eseményeket beszélnek el
(pl. Adám és Éva élete). Ez történhet direkt elbeszélő formában,
vagy „prophetia ex eventu" segítségével, amely a már megtörtént
dolgokat jövendölésszerűen beszéli el.25
Mindazonáltal megállapíthatjuk, hogy az apokaliptika a jelenre
és a közeljövőre összpontosít, míg a prófétai eszkatológia kiegyensúlyozottan
kezeli a múlt - jelen - jövő ívét.
Az apokaliptikus irodalom által oly kedvelt négy világbirodalom-szisztémának
is az a lényege, hogy aktuális (presentikus)
módon bemutassa az utolsó nagybirodalom közeli bukását és az
erre következő új aiónban megvalósuló dicsőséges isteni uralmat.26
Az eszkatológikus prófécia és az apokaliptika (= apokaliptikus
eszkatológia = akut eszkatológia) időszemlélete között más szempontból
is eltérést találhatunk. A prófécia mindig a jelenből tekint a
jövőbe, s figyelmének középpontjában Izrael történelmének egyegy
nagy eseménye áll. A prófécia szerint az eszkatológikus jövő
mindig a jelenből nő ki. A történelmet mindig Izrael történetéből
nézi és alapvetően üdvtörténeti beállítottságú. A történelem az
Isten és az ember szabad döntésén keresztül alakul, s így természetesen
a jövő is, amelyet a prófécia a bűn és az üdvösség optikáján
keresztül szemlél. A prófécia tehát mindig „kettős jövőről" („Vagy-
Vagy"; vö. G. von Rád), az „élet vagy a halál útjá"-ról beszél. A
jövő nyitott, amennyiben az egyes ember (vagy közösség) hitbeli
magatartásától, megtérésétől függ az, hogy az „élet-halál" (üdvösség-ítélet)
alternatívájából melyik valósul meg. Ezért a prófécia
mindig döntésre hívja fel hallgatóit a jövő tekintetében, hiszen az
az ember Istenhez térésével vagy bűnösségével befolyásolható
(azaz nyitott).
Az apokaliptika a jövőből tekint a jelenbe. Előre megmondja a
jövőt, és ennek a tudott jövőnek az ismeretében értelmezi és
25 A gnosztikus szövegekben található különlegességekre (pl. theogónia,
kozmogónia, vagy a pléróma eredete stb.) nem térünk ki, mivel ez nem
tartozik bele a jelen dolgozat témakörébe.
26 Az apokaliptika történelmet periodizáló módszere esetében tehát
nem a történelem folyamatosságán van a hangsúly, hanem az utolsó korszak
(és egyben a jelen világrend) lezárásán, amely után megvalósul a
végleges új világrend (aión).
92