Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Anélkül, hogy a 2 Sám 7 keletkezési idejével kapcsolatos vitába
mélyebben belemerülnénk, a téma fontossága miatt a következő
megállapításokat tesszük: abban konszenzus uralkodik a kutatók
között, hogy a szóban forgó egység összetett irodalmi alkotás,
amelyet hosszabb kialakulási folyamat előz meg, jelenlegi formáját
pedig a deuteronomisztikus feldolgozás alakította ki (L. Rost 1926;
T. Veijola 1975, T.N.D. Mettinger 1976; M. Görg 1975; J. Coppens
1982; G. Hentschel 1990).9
Az kétségtelen, hogy a dinasztia fennmaradásának ígérete nem
keletkezhetett a fogság alatt vagy után, amikor a királyság intézménye
már megszűnt létezni: egy örökkétartó dinasztia isteni ígéretének
e korban történő, minden előzmény nélküli felbukkanása teljesen
megmagyarázhatatlan lenne.
Annál logikusabb és elfogadhatóbb azonban az az érvelés, miszerint
a Nátán-orákulum eredete a királyság, nagy valószínűséggel
a korakirályság idejére vezethető vissza és összefügg a
királyság és Dávid dinasztiája isteni legitimációjának kérdésével.
Ugyanaz a JHVH, aki kiválasztotta Izraelt, azt akarja, hogy Dávid
trónján mindig az ő utódja uralkodjon, és biztosítani fogja a
dinasztia fennállását. A királyi ház (rrn) mindenkori képviselőjét
maga JHVH helyezi a trónra és különleges (atya-fiú) kapcsolatba
vonja magával, aminek következtében Dávid házáról elmondható,
hogy „Isten kegyelméből" való dinasztia.10
A Nátán-jövendölés hatása nem csak a DtrG átfogó elbeszélő
művében figyelhető meg, hanem egyéb bibliai szövegekben is,
mindenekelőtt a prófétai hagyományban. Az un. „izajási triptichon"
(íz 7,10-17; 9,1-6; 11,1-9) és a Mik 5,1-5 alaprétege a Nátánjövendölés
ismeretét feltételezik, de ugyanez a helyzet azokkal a
próféciákkal is, amelyek 589 után a dávidi ház helyreállításának
reményét hirdetik meg a nagy prófétai gyűjteményekben (Jer 33,14-
24; Ez 34,23kk; 37,24-28). Közvetlenül a babiloni fogság után
Aggeus és Proto-Zakariás próféciái mögött is a 2 Sám 7,1-17
húzódik meg (Agg 2,20-23; Zak 6,9-15). Ezek a jövendölések,
9 RÓZSA, Üdvösségközvetítők, 78-79.
10 KUTSCH, „Die Dynastie von Gottes Gnaden", 107-108, 122-123. A
szerző egyrészt ókori-keleti analógiákat hoz a királyi legitimációra, másrészt
a 2 Sám 7 kompozícióját vizsgálja, összekötve a 6 . fejezettel, amelyben
„JHVH ládájának" Jeruzsálembe való ünnepélyes átviteléről van szó. A
szerző szerint a „promissio Dei" JHVH jutalma volt Dávid tettéért és a
szövetség ládájának kitörő örömmel való fogadtatásáért. A Nátánorákulum
kutatástörténetének bemutatását lásd: RÓZSA, Üdvösségközvetítők,
75-84.
138