Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

egy többlépcsős írástudó-újraértelmező munkának kellett végbemennie.
De vehetünk egy kevésbé közismert, az előzőtől némiképp
eltérő példát is: Zakariás 1-8 fejezethez csatolták a 9-11 fejezeteket;
a kérdés az, hogy miért?
„Ránehezedik az Úr szava Hadrach földjére és rászáll Damaszkuszra,
...Tíruszra és Szidonra, melyek igen sokat tartanak bölcsességükről.
Sáncot épített magának Tírusz, felhalmozta az ezüstöt, mint
a port, s az aranyat mint az utca sarát; íme az Úr őt birtokába veszi,
a tengerbe dönti erődítéseit, és őt magát tűz emészti meg." (Zak 9,1)
Ezután egy megsemmisítő erejű fenyegető jövendölés következik
Askalon, Ekron, Gáza, Asdód ellen. A kutatók véleménye
konvergál azt illetően (figyelembe véve a Zak 9-11 fejezet többi
részét is), hogy a szóban forgó egység keletkezését a Nagy Sándor
isszoszi győzelmét (333) követő évekre kell datálni, amikoris a
tengerparti úton hadjáratot vezet Egyiptomba, s ennek során
meghódítja a föníciai és filiszteus városokat, Tíruszt és Gázát több
hónapi ostrom után. A Zak 9. fejezet a zsidó közösség első teológiai
reakciója a makedón uralkodó világhódító hadjáratára: egyrészt
elégedettség a hagyományos ellenségek (arámok, föníciaiak, filiszteusok)
csúfos vereségén, amit már a korábbi próféták is így együtt
többször megjövendöltek - ez most beteljesedett; másrészt - és ez
sokkal fontosabb - aggódás Jeruzsálem sorsa miatt. Ez utóbbi
eredményezi az időben utolsó eszkatológikus (messiási) jövendölést,
a jól ismert Zak 9.9-10 verseket:
„felette örvendezz, Sión lánya, ujjongj Jeruzsálem leánya..., íme a te
királyod jön tehozzád..."14
A világhódító makedónnal szemben - korábbi próféciák elemeit
felhasználva - az orákulum megrajzolja a világ igazi uralkodójának
alakját, s megjövendöli érkezését annak, aki szegény, igaz, erőszakmentes,
de Istentől olyannyira megsegített, hogy „uralma a tengertől
a tengerig ér, a Folyamtól a föld határáig" (Zak 9,10). Azt, hogy a
Zak 9. fejezetét, ami de facto ismeretlen prófétától származik, miért
a Zak 1-8 fejezetekhez csatolták, egyrészt Proto-Zakariás könyvének
eszkatológikus-messiási jellegével függ össze, másrészt a 12 kispróféta
könyvének kialakulásával. Valószínű, hogy már megvolt vagy
14 Vö.: BLENKINSOPP, Geschichte der Prophetie, 234-235; SCHWANTES,
„Der Messias und die Armen", 283-288.
78