Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

ténik JHVH kegyelmeinek biztosítása Izrael számára ill. előtérbe
kerül JHVH nagy tetteinek várása, amelyek Izrael életében döntő
fordulatot hoznak majd. A nép a keserű történelmi fordulatok
hatására csalódott a kultuszban - mondja Mowinckel - és az eddig
benne kifejezett reményét a jövőbe vetítette ki. A kultusz és a
valóság közötti éles diszkrepancia teremtette meg az eszkatológiát,
melynek során JHVH világfeletti uralmát a végidőbe vetítették ki.
Az első kritikus kérdés szinte kézenfekvő: miért csak Izraelben
játszódott le ez a jelenség? A kultusz idealizált valóságában máshol
is bekövetkezhetett volna a csalódás és innen az eszkatológia születése.5
6
Ennél sokkal fontosabb azonban az Ószövetség teológiájának
eredményeire építő kritika, melynek egyik fő képviselője J. Grönbaek:
az eszkatológia, mint gondolkodási mód nem a nép körében,
hanem az ítélet-prófétákkal kezdődik. A nép gondolatvilágát a kultusz
uralta, s ez valószínűleg így mehetett egészen a bukásig. Az
Izrael számára hirdetett ítélet-eszkatológia létezett először, s ezt az
ítéletpróféták képviselték. 1
Ha belátjuk, hogy az ítéletpróféták voltak az első eszkatológikus
igehirdetők, és hogy ezek próféciája az aktuális kultusz ellen
fordult, akkor kiviláglik, hogy a kultusz és a kezdődő eszkatológia
közötti összefüggés feltevése korrekcióra szorul.
A próféták kultusz-ellenessége nem alapvető volt, hanem aktuális!
Az újabb kutatás kimutatta, hogy nem volt az ítéletpróféták számára
kultusz-morál alternatíva. A próféták a morál nélküli kultusz
ellen küzdöttek. Az ítéletpróféták korát mélyen a kultuszközpontúság
jellemzi, ebben teremt ugyanis JHVH üdvösséget népének. A
nép viszont elfelejtette a kultusz cselekményeiben aktualizálódó
üdv-letéteményeknek azt az oldalát, ami számára kötelességet
szabott (szövetség, morál); az ígéretek „javára" felejtette el.7
5 Azért is nehézkes ez az elképzelés, mert sokkal logikusabbnak tűnik,
ha a hétköznapok keserű csalódásából menekültek volna a kultusz „valótlanságába".
De fordítva nehéz: „Isten népe" tudatának birtokában lenni,
melynek biztosítéka a kultusz, s elmenekülni ill. elfordulni ettől a kultusztól...
GRÖNBAEK, „Eschatologie", 139.
6 GRÖNBAEK, Ibid, 129-146. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a
próféták ne ismerték volna az üdv-eszkatológiát is, csak nem azon van a
hangsúly (vö. Mowinckel véleménye: kizárólag Izrael üdv-eszkatológiáján
van a hangsúly).
7 GRÖNBAEK, 140-141.
30