Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Jézus Krisztus papi-messiási értelemben is a végidőbeli, végérvényes
üdvösségközvetítő.
6. Az Em berfia
Az Ószövetség keletkezéstörténetének kései szakaszában, a Kr.e. II.
században születik meg az a hagyomány, amely Isten uralmának
győzedelmes eljövetelét az Emberfia megjelenéséhez kapcsolja.
Bár tisztában vagyunk azzal, hogy az „Emberfia" nem minden
apokaliptikus műben tölt be üdvösségközvetítő szerepet és nem
mindenütt fenségeim, a dolgozatban a teológiai irodalomban meghonosodott
írásmód szerint nagybetűvel írjuk a szót (tituláris, azaz
felségcími használat).
Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az Emberfia-elképzelés igen
későn és szűk körben bukkan fel az intertestamentális zsidóságon
belül, mindazonáltal tény, hogy egyes (apokrif) iratokban az Emberfia
üdvösségközvetítői funkcióval is rendelkezik, mint ahogy az
is, hogy jelentős hatást fejtett ki az Újszövetségre.
A szó etimológiáját C. Colpe kutatásai alapján összegezzük.63 A
görög ülő? toü ái'0pu>TTOu kifejezés mögött a következő arám szókapcsolatokat
fedezhetjük fel: rá(s) -a (bar 'enäs vagy bar nős), ttó(t<) *n (bar
'emsá vagy bar msa). Az első birtokos szerkezetben a birtokos c;(k)
status absolutusban, a másodikban az tra:(K) status emphaticusban
(névelővel) áll az arám nyelv szabályainak megfelelően. Valamennyi
kifejezés jelentheti az embert, egy valakit, aki az emberi
nemhez tartozik individuális értelemben, de jelenthet „embereket"
(vagy: „az embereket") kollektív értelemben is.64
Az újszövetségi szóhasználat minden bizonnyal az arám
kd:(k) -n, tehát a határozott névelővel ellátott kifejezésre megy
vissza, amit a koiné görög nyelv - erőltetett szó szerinti fordításban
- a ó uio? toü ái'GpojTiou (az embernek a fia) kifejezéssel ad vissza.
Az „Emberfia" kifejezés eredetével kapcsolatban a kutatók
között két eltérő vélemény alakult ki. Az első irányzat extrabiblikus
hatásokat keres (Eissfeldt, Colpe, Kearns). Az ugariti eposzok
koronatanácsának, valamint az El és a Baal-Hadad hagyományok
ősi keveredésének tényéből kiindulva próbálja meghatározni
Dániel 7. fejezetének, valamint az etióp Hénok és 4 Ezdrás
könyvének apokaliptikus képeit (koronatanács-angyalok, a „napok
63 COLPE, Art. uiós toü áv9púnou, 400-477.
64 Ezt a véleményt képviseli HAHN, Christologische Hoheitstitel, COLPE,
Art uLös, 400kk.
167