Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Mindazonáltal az apokaliptikának vagy az apokalipszisnek
mint műfajnak a meghatározása komoly nehézségekbe ütközik.
Tartalmi és teológiai szempontból a következő eszmei „paneleket"
sorolhatjuk fel (J.Lindbom nyomán)6: transzcendentalizmus, mitológiai
jegyek, kozmológiai irányultság, pesszimista történelemszemlélet,
dualizmus, az idő két különböző érára történő felosztása,
számmisztika, kinyilatkoztatás vízió által, pszeudonimitás,
ezoterizmus, kozmikus és földi történés szoros összefüggése, az
ősiség hangsúlyozása, a világban lévő gonoszság eredetéről szóló
spekuláció, világosság és sötétség, jó és rossz közötti konfliktus,
Isten és Sátán, Emberfia, élet a halál után, individuális szemlélet
erősödése. Hanson joggal teszi fel a következő kérdést: „How, by
means of a list such as this, can one hope to come to an
understanding of apocalyptic, or even to be able to identify a
composition as apocalyptic?"7 E kérdésfelvetésben sok igazság van,
s azt is hozzá kell tennünk, hogy a felsorolt ismérvek közül nem
mindegyik fordul elő minden apokaliptikusnak tartott műben, s
hogy az egyes ismérvek hátterének feltárása még nem eredményezi
az apokaliptika belső természetének megismerését.
A tisztán irodalmi műfajként történő megközelítés is nehézségekbe
ütközik,
„since apocalyptic utilizes all the old traditional Gattungen, transforming
them into new forms".8
A kutatók között az utóbbi időben létrejött konszenzust Collins így
foglalja össze: ezek a tudósok (G. von Rad, M. Stone, P.D. Hanson)
különbséget tesznek „apokalipszis" mint irodalmi műfaj és
„apokaliptikus eszkatológia" között; ez utóbbi egy sajátos teológiai
perspektíva és gondolkodásmód. Ezen kívül beszélnek még
„apokalipticizmusról", ami bizonyos kör(ök) szociológiai ideológiája.9
Az említett kutatók között a következőkben is egyetértés
6LINDBLOM, Die Jesaja-Apokalypse, 102.
7 HANSON, „Jewish Apocalyptic", 33.
8 HANSON, ibid., 34. Idézhetjük G. von Rad véleményét is, aki még
egyértelműbben fogalmaz: „Die Apokalyptik in literarischer Hinsicht keine
besondere 'Gattung' repräsentiert. Sie ist im Gegenteil in formgeschichtlicher
Hinsicht ein mixtum compositum". VON RAD, op.cit., 460.
9 COLLINS, „Apocalypse: The Morphology", 3-4. HANSON azt a módszert,
amivel kutatók a hármas definiálást elérték, kontextuális-tipológiai
módszernek nevezi, amely képes arra, hogy: „to interpret the protoapocalyptic
and apocalyptic compositions within the sociological context of
82