Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
megalakult új közösség belső problémái - elsősorban a templom és
a kultusz, a papság és az áldozatok - felé fordul, a törvényes
előírások teljesítését hangsúlyozva (vö. kultikus prófécia). Másrészt
erőteljesen hangsúlyozzák Isten üdvözítő akaratát. Mint láttuk,
Deutero-Izajás Izrael jövő szabadulását és restaurációját, JHVH
egyetemes uralmát hirdeti. Aggeus és Zakariás tevékenységének
középpontjában a templom felépítése áll. Malakiás a kultusz
hiányosságaira és az új közösség vétkeire mutat rá, míg Jónás
könyvének szerzője - szembehelyezkedve az Ezdrás-Nehemiás
reformjait követő partikularizmussal - Isten üdvözítő akaratának
egyetemességét helyezi előtérbe. Izajás 24-27. és 34-35. fejezetekben
(az un. kis és nagy apokalipszisben), íz 56-66. fejezetekben (Trito-
Izajás), Joel és Zakariás könyve második részében (9-14. fejezetek)
már az apokaliptika világszemlélete tükröződik vissza, Isten
uralmának végidőbeli megjelenése tárul fel.
2. A PRÓFÉTAI FUNKCIÓ ÁTALAKULÁSA
A fogság utáni fordulat nemcsak a királyság intézményének elvesztését
hozta magával, hanem felveti azt a kérdést is, hogyan kell
funkcionálni ezentúl a közösségben a prófétai szónak. A kultikus
prófécia nagy valószínűséggel kb. a hellenista korig tart, de úgy
tűnik, jelentősége fokozatosan csökken4 .Annál nagyobb figyelmet
szenteltek viszont az előző évszázadok próféciáinak összegyűjtésére
s a már összegyűjtött, írásban meglévő prófétai szavakra.
Teológiailag ez azt jelenti, hogy Isten a direkt kapcsolatteremtést
háttérbe szorítva egyre inkább korábbi kinyilatkozatásain keresztül
nyilvánítja ki tervét és akaratát5. Mivel egy textust nem csak egyféle
módon lehet értelmezni, kialakul az írásmagyarázat bizonyos
felügyelete (Institutionalisierung der Exegese), ami a prófétákat
úgy mutatja be, mint a Törvény képviselőit és hagyományozóit,
másrészt kimondottan jövendőmondó-funkcióval ruházzák fel őket
(szemben a fogság előtti és alatti prófétákkal, akik mindenekelőtt
saját népükhöz küldettek, saját korukhoz szóltak). Ismételten
hangsúlyozni kell, hogy ezt a fordulatot nem szabad a hanyatlás
tünetének, a „Lélekadományozás kiszáradásának" tartani6. A
történelmi helyzet és a szociopolitikai viszonyok megváltozása
4 BLENKINSOPP ]., Geschichte der Prophetie,230.
5 Ez egy nagyon fontos hangsúlyeltolódás, ami mutatis mutandis a
korai kereszténységben is lejátszódik.
<>BLENKINSOPP, Geschichte der Prophetie, 230-231
74