Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

körök számára az előttük fekvő írások betekintést engedtek Isten
jövőt készítő terveibe - ez a meggyőződés táplálta a reinterpretáció
(relecture) mozgalmát.
Az általánosan elfogadott királyi-messiási szövegek végső
formáján is felismerhető a reinterpretáció. Ennek lényege abban áll,
hogy számos korhoz kötött - Dávid házáról vagy a dinasztia egyes
királyairól szóló - prófécia eredeti történeti kontextusából kiemelve
és továbbértelmezve, kiegészítések, „glosszák" segítségével eszkatológikus
messiás-királyi jelentést kapott (Eschatologisierung).
A végidő királyának uralmát nem a történeti-dinasztikus
hagyomány vagy a vérszerinti leszármazás biztosítja, hanem maga
JHVH. A királyi-messiási szövegekben ezért nem a politikai értelemben
vett dinasztián van a hangsúly, hanem Dávidon, aki az
eszkatológikus Messiás-király prototípusa (Davidisierung, Dávidtipológia).
Ez „azt jelenti, hogy az eljövendő király helyzete
Dávidénak felel meg. Ahogyan Dávid új kezdetet jelentett Izrael
üdvtörténetében, ugyanúgy a Messiással valami új veszi kezdetét,
de most már eszkatológikus távlatban''.30 Ez az új minden tekintetben
messzemenően felülmúlja a régit; végleges és egyetemes
lesz.
„Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid
trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és
az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának
féltő szeretete." (íz 9,6). 31
Végezetül arra kívánunk rámutatni, hogy a királyi-messiási
várakozásban mind jobban a Messiás erőszakmentességére, békés
hatalomgyakorlására helyeződik a hangsúly.32 A Messiás által
elhozott - személyéhez kötődő s személyében testet öltő - béke
több, mint a háborúk fenyegetettségétől való megmenekülés:
könyv első részében fenyegető jövendölések egész sorát találjuk Izrael és a
pogány népek ellen, befejező részében pedig az Izraelnek adott üdvösségígéreteket
(jövendöléseket) olvashatjuk.
30 RÓZSA, Üdvösségközvetítők, 89-90; ZENGER, „Jesus von Nazaret", 44-
50.
31Nem kívánunk belemerülni az íz 8,23b-9,6 szakasz autenticitása körül
zajló polémiába. Azokhoz a kutatókhoz csatlakozunk, akik szerint az
egység izajási szavakra megy vissza, Jozija trónra lépésével új formát
kapott, s végül a reinterpretáció nyomán nyerte el végleges kánoni formáját,
vö. BARTH, „Jes 8,23b-9,6", 199-226.
32 SCHMIDT, „Die Ohnmacht des Messias", 67-88.
149