Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
nizmus" témakörébe? A dolgozat belső logikája szerint igen.
Egyrészt azért, mert egy, az Ószövetség eszkatológikus
struktúrájáról szóló értekezésben lehetetlen megkerülni az Úr
szolgájának, Ebed Jahvénak alakját, aki behelyettesítő szenvedésével
az egész emberiség számára elhozza a végső üdvösséget.
Másrészt - mint erre az előző fejezetben rámutattunk - tagadhatatlan,
hogy a babiloni fogságtól kezdve Izrael üdvösségről szóló
teológiája és jövővárása a királyi Messiás mellett az üdvösség
közvetítésének és megvalósulásának más lehetőségét is felvetette.
Harmadrészt pedig hangsúlyozni kívánjuk, hogy ebben a fejezetben
nem a szoros értelemben vett „messiási" kérdést kutatjuk (kit,
mikor, hogyan, miért, mennyiben tartott [és nevezett] Messiásnak
az ószövetségi Izrael, majd az Újszövetség), hanem „messianizmuson"
elsősorban az ószövetségi eszkatológikus hagyományfolyamat
azon területét értjük és kívánjuk bemutatni, amikor Isten
végidőbeli egyetemes uralma üdvösségközvetítő(k) által valósul
meg.
a. Az Ebed-JHVH dalok
Megkíséreljük röviden összefoglalni annak a négy szövegegységnek
legfontosabb jellemzőit, amelyek az Úr szenvedő Szolgájáról
szólnak. Mivel a téma irodalma óriási és szinte áttekinthetetlen,
csak néhány alap- és összefoglaló műre hivatkozunk majd.
Köztudott, hogy Deutero-Izajás (íz 40-55 fejezetek) gyűjteményében
négy olyan szövegrész található, amelyek egy bizonyos
„Ebed-Jahvé"-ről, JHVH szolgájáról szólnak.44
Ezeket a szövegegységeket - B. Duhm nyomán - Ebed-]HVH
dalok néven tartja számon a szakirodalom. Lehatárolásuk kapcsán
némi ingadozás figyelhető meg attól függően, mely verseket tartanak
a szerzők későbbi (szekunder) kiegészítésnek. Mivel ez a
probléma témánk szempontjából teljesen irreleváns, az általánosan
elfogadott lehatárolást vesszük figyelembe (kiegészítésekkel
együtt). Eszerint a négy dal a következő versekben található: 42,1-6;
49,1-9; 50,4-11; 52,13-53,12.
44 A kutatástörténet összefoglalását és a kérdés mai állását magyar
nyelven summázza: ROZSA, „Igaz Szolgám", 43-65; Az Ószövetség keletkezése
II, 252-263; Üdvösségközvetítők, 195-288. Az idegennyelvű összefoglalók
és monográfiák közül az alábbiakat emeljük ki: NORTH, The Suffering
Servant; HAAG, „Ebed-JHVH-Forschung", 174-204; HERMISSON, „Deuterojesaja-Probleme",
53-84; MATHEUS, Singt dem Herrn.
158