Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

mint büntetést, értelmezni tudja) a hosszantartó babiloni és perzsa
uralom komoly árnyékot vetett a deuteronomisztikus történelemszemlélet
teológiájára.62 Vagy a deuteronomisztikus elv volt rossz,
és az isteni „logika" nem ismerhető meg közvetlenül a mindennapi
valóságból a vízió segítsége nélkül, vagy pedig JHVH nem a
történelem ura. Az adott korszak irodalmából a kételkedők között
tartjuk számon Habakuk prófétát:
„Szemed tisztább annál, hogysem a gonoszságra tekints, a nyomorúságot
nézni sem tudod. Miért tekintesz hát e hitszegőkre, miért
hallgatsz, amikor a gonosz elnyeli a nála igazabbakat?" (Hab 1,13).
Válasz nem érkezik, csak felszólítás, hogy legyenek türelemmel:
„Mert ez a látomás a maga idejében beteljesedik s nem hiúsul meg;
ha késik, csak várj, biztosan bekövetkezik, tévedhetetlenül. Akinek
nem igaz a lelke, az elbukik, de az igaz élni fog hűségéért" (Hab 2,3-
4).
Szofoniás 1,12 versben kerül megfogalmazásra az a szemlélet, ami
a késői 7., korai 6. században nagyon elterjedt: „JHVH nem csinál
sem jót, sem rosszat". Az események sokakat panaszra indítottak az
izraeliták közül: „JHVH útjai nem igazságosak" (Ez 18,25; 29; 33,17),
„JHVH bánásmódja nem méltányos" (Ez 33,20).
62 Egyes szerzők joggal emelik ki, hogy bár a deuteronomista-deuteronomisztikus
teológia zátonyra futott a kora-fogság utáni időre, ez nem
jelenti azt, hogy teljesen eltűnt. Elég egy példát említenünk: Nehemiás, aki
egyértelműen a teokratikus hagyomány megerősítőjének számít, imájában
(Neh 1,5-11) nyilvánvalóan a deuteronomisztikus történelemszemléletet
osztja: „....irgalmas vagy azokhoz, akik szeretnek és megtartják parancsaidat
(5v.)... Ha hűtlenné váltok, szétszórlak benneteket a népek közé. Ha
azonban visszatértek hozzám, megtartjátok parancsaimat és teljesítitek
őket, még ha az ég széléig szét lesztek szórva, onnan is összegyűjtelek
benneteket és visszahozlak arra a helyre, amelyet nevem hajlékául kiválasztottam"
(4b.9v). ALBERTZ, Religionsgeschichte Israels, 463. Ugyanezen a
helyen azonban azt is állítja, hogy az eszkatológiához nincs köze a Dtr-DtrG
teológiának: „Die Zuordnung der dtr. Tradition zur 'Eschatologie' bleibt
schwierig, da sie nach Ausweig von Dtn 18,9-20;34,10f. eher ein kritisches
Verhältnis zur Prophetie hat, vgl. auch Nu llf. ... und den dtr. Rahmen
des Protosacharjabuches (Sachl,l-6;7,4-14;8,14-18)", vö. még ASSMANN, A
kulturális emlékezet, 196,205. Il
Ill