Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a . Üdvtörténeti koherencia
Az eszkatológikus prófétákig Izrael üdvtörténeti horizontján a
múlt eseményei jelentették a legbiztosabb nyugvópontokat, elsősorban
az Egyiptomból való kivezetés és az ezzel összekapcsolódó
isteni ígéretek. Ami az eszkatológikus próféták igehirdetését Izrael
minden eddigi, üdvtörténetileg megalapozott teológiájától megkülönbözteti,
az abban áll, hogy ők Izrael léte szempontjából minden
„eldöntőt", életet és halált egy jövendő isteni beavatkozástól
vártak. Az új, melynek eljövetelét jövendölik, döntő jelentősége
ellenére sem lesz azonban „idegen", hanem kapcsolódik Isten addigi
üdv-tetteihez, azokkal analógiában fog megvalósulni.
Ennek kifejtésében von Rad E. Rohland tanulmányának vonalát
követi. A szerző három különböző nagy hagyománykört próbál
kimutatni a prófétáknál, melyekhez ezek próféciái szorosan kapcsolódnak,
ill. jövővárásukat alapvetően meghatározzák. Számunkra
ez utóbbi a lényeges. Rohland disszertációja a fogság előtti eszkatológikus
prófécia hagyománytörténeti alapjait a következő nagy
csoportokban foglalja össze: az északi országrészből származó
Ozeásnál az exodus-hagyományt, a jeruzsálemi Izajás és Szofoniás
esetében a Sión kiválasztottságáról szóló hagyományt, a déli országrész
földművelői, vidéki környezetéből származó Ámosz és
Mikeás esetében pedig a Dávidnak ill. a dávidi dinasztiának adott
ígéretek hagyományát veszi alapul. Eszkatológikusnak kell mondanunk
ezeknek a prófétáknak a jövendöléseit azért, mert az ezekben
a hagyományokban szereplő, megígért múltbeli kiválasztást ill.
ígéretet felfüggesztve látjuk, azért, hogy az JHVH - próféták által
meghirdetett - új tettében végérvényesen megújulhasson és beteljesedhessen.
Izraelita szempontból valóban lehet „új korszak"-ról
beszélni.11
A próféták múltról és jövőről kialakított képe tehát - a leírások
sokszínűsége ellenére - feltétlen egységet mutat.
Az elmondottakból összefoglalólag az következik, hogy az
eszkatológikus igehirdetés teológiai vonatkozásában az a legdöntőbb,
hogy a próféták az eddigi történelmi üdv-alapot tagadják.
Nem valami „eszmekomplexumról" van tehát szó, hanem arról,
hogy a próféták felfüggesztik az eddigi üdv-alapot, mert mostantól
fogva Izrael életét vagy halálát az „eljövendő"-ben látják. Világosan
11ROHLAND, Die Bedeutung der Erwählungstraditionen, 289-291.
48