Fodor György_Jövővárás az Ószövetségben

Liber Antiquitatum Biblicarum, vagy Josephus Flavius nagy történeti
művének első könyvei."39
Az „újraírt" bibliai szövegek másik csoportjába azokat a
műveket soroljuk, amelyek szerzőjeként a múlt egyik nagy személyiségét
jelölik meg (pszeudoepigrafák). Az intertestamentális
korban előszeretettel választják a prófétákat a pszeudoepigráf művek
szerzőjének vagy főszereplőjének s számunkra a „rewriting"-
jelenség kapcsán ez a döntő, mivel jelzi, hogy a késő fogság-utáni
kor teológusai ismét nagy érdeklődést tanúsítanak a próféták és a
prófétizmus irányában.
Ami a kánoni könyveket illeti: bár nem klasszikus „rewriting",
mégis ebbe az irányzatba sorolható a deuterokanonikus Jeremiás
levele, amely a Vulgatá-ban Báruk könyve után, annak 6. fejezeteként
szerepel és Kr.e. 300 körül keletkezhetett. Trito-Izajás, valamint
Deutero- és Trito-Zakariás könyvét azonban nem sorolhatjuk ebbe a
csoportba, mert könyveik nem azon próféta neve alatt keletkeztek,
amelynek könyvéhez később csatolták őket. A protokanonikus
Dániel könyve, jóllehet pszeudoepigráf mű, kifejezetten apokaliptikus
stílusa és tartalma miatt nem sorolható szorosan a fenti
csoportba.
Ennek kettős oka lehetett: egyrészt a próféták - inspirált mivoltuknál
fogva - mindenki másnál autentikusabbak voltak a szerző
mondanivalójának továbbadására, másrészt - a prófétai „kánon"
lezárását követően - vitán felüli tekintélynek és népszerűségnek
örvendhettek.
Qumránban számos ilyen „újraírt" mű került elő. Az iratok a
következő próféták, vagy prófétai karakterrel felruházott személyek
tekintélyét idézik fel: „Mózes, Dávid, Illés, Elizeus, Jeremiás,
Ezekiel, Dániel. A pszeudoepigrafa szerző vagy direkt módon a
választott prófétával mondatja el tanítását, vagy az illető személy
élettörténetének újraírt jeleneteivel próbálja közölni azt."40
Nem véletlenül bukkan fel tehát újra a Kr.e. II. században a
messiási prófétával kapcsolatos várakozás, mind Qumránban,
mind pedig azon kívül.
A Közösség Szabályzatának híres messiási textusa (1QS 9,11) a
következő:
39 XERAVITS, „Jeremiás-apokrifek", in 86-87.
4° XERAVITS, op.cit., 87.
155